Történet

Magyarországon a 90-es évek eleje óta fogalmazódik meg újra és újra különböző programok, kormányzati elképzelések, civil megmozdulások keretében a korrupció elleni küzdelem fontossága; a korrupció ellenes tevékenységek történetének a rendszerváltás óta eltelt időszakában a kilencvenes évek második fele tekinthető a legintenzívebb periódusnak. A korrupcióellenes programok főként a jogrendszerre, a jogalkotásra, a politikai rendszerre, a közintézményekre, a gazdasági szereplőkre és a médiumokra koncentrálnak, szem előtt tartva azt a tényt, hogy gazdasági, politikai, közigazgatási és joggyakorlati aspektusai mellett a korrupció egyben társadalmi, szociológiai és szociálpszichológiai jelenség is. Ezt a megközelítést tükrözi a rendszerváltás óta eltelt 16 év alatt készült egyetlen átfogó korrupciós helyzetelemzés is, melyet 2000-ben hozott nyilvánosságra a Magyar Gallup Intézet. A kutatás megállapította, hogy a magyar társadalom szereplői nem érzik sajátjuknak az országot, így nem éreznek felelősséget iránta; következésképpen a tanulmány nem a korrupció elleni közvetlen küzdelmet, hanem a demokratikus, méltányos, tisztességes társadalmi rend felé való haladást tekintette az ország előtt álló fő kihívásnak.

A Magyarországon folytatott korrupció elleni küzdelem fontos állomása volt 1996-ban a Transparency International magyarországi tagozatának megalapítása. Az egyesületi formában működő civil szervezet célja az volt, hogy a korrupció természetét, okait, különböző megnyilvánulási formáit kutató tényfeltáró munkával javaslatokat fogalmazzon meg a korrupció számára kedvezőtlen közgazdasági és jogi környezet kialakítása. Az intenzívebb kezdeti időszak után felmerült finanszírozási problémák következtében az egyesület közgyűlése 2005-ben elhatározta a szervezet jogutód nélküli megszüntetését. Figyelembe véve az egyesület megszűnéséhez vezető időszakot elmondható, hogy az utóbbi években Magyarországon nem létezik kifejezetten a korrupció megfékezésével foglalkozó civil szervezet, míg a demokratikus intézmények megfelelő működéséhez elengedhetetlen lenne a folyamatos civil kontroll.

A Freedom House 2005. évi adatokat feldolgozó jelentés megállapítja, hogy hazánkban a közpénzek útja nehezen követhető, és továbbra is gondot jelentenek a politikai pártokhoz és közhivatalnokokhoz köthető átláthatatlan üzleti ügyek, a politikusok és közhivatalnokok csalárd ügyei, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaélések magas (eljárások 90%-a!) aránya. A 2006. évi parlamenti választásokat megelőző kampány egyik fő eleme a korrupció elleni küzdelem fontossága volt, melynek tényét minden parlamenti párt elismerte.

A Transparency International nemzetközi titkársága 2006 májusában fejezte be az uniós források átláthatóságát hét új tagállamban – köztük Magyarországon is – vizsgáló projektjét. Tekintettel a program során – mind a TI Nemzetközi Titkárságával, mind a hazai csapatban – kialakított kedvező együttműködésekre, valamint a magyarországi korrupciós helyzetre, a program megvalósításában részt vevő szakemberek további szövetségeseket keresve elhatározták, hogy új szervezet formájában létrehozzák a TI magyarországi tagozatát. A munkacsoport 2006 augusztusában kapta meg a Transparency International Nemzeti Kapcsolattartó státuszát. Ennek értelmében vállaltuk, hogy Magyarországon lépéseket teszünk a korrupció megfékezését célzó civil szervezet létrehozására és tevékenységünket a TI alapelvei és értékei mentén folytatjuk.

Miért támogatom a TI munkáját?
Bartis Kinga
	Örömmel tölt el, hogy egy friss és új szemléletű csapat munkáját segíthetem egy olyan cél érdekében, mely egy etikusabb és tisztább közéletért dolgozik.