Január végén a Lehet Más a Politika (LMP) vezetői bejelentették, hogy a közelgő parlamenti választások előtti időszakban nyílt kampányszámlán tárják a nyilvánosság elé a választási küzdelemmel kapcsolatos pénzügyeik részleteit
Egyúttal felhívták a többi pártot is, hogy kövessék a példájukat. Ám a saját kampányára feltehetően sok százmilliós, sőt, akár milliárdos nagyságrendben költeni készülő többi politikai erő egyike sem állt kötélnek – ami minden, csak nem meglepő.
Az LMP egy fiatal és erőforrásokban szegény politikai alakulat. Az önként vállalt nyílt kampányszámla így nyilván nem okoz stratégiai hátrányt a számára, hiszen nem valószínű, hogy a párt a választások végéig átlépné a törvényben jelenleg engedélyezett 386 millió forintos költési plafont. Ezzel szemben a többi párt részéről a kampánykiadások valósághű és nyilvános dokumentálása felérne egy évek óta zajló súlyos törvénysértés beismerésével.
A párt- és kampányfinanszírozás mára sokak szemében a korrupció, a közpénzekkel való visszaélés szinonimájává vált. Az egész terület törvényi keretei átfogó reformra szorulnak. Első lépésként le kellene számolni az „olcsó politika” populista mítoszával: az 1997-ben bevezetett – és már akkor is irreálisan alacsonynak tűnő – képviselőjelöltenkénti 1 millió forintos felső költési plafont legalább az ötszörösére kell emelni. A költési limit életbe lépését megelőző 1994-es parlamenti választások után az MSZP 530 millió, a Fidesz pedig 700 millió forint elköltését vallotta be. Ha megengedően kizárólag az inflációnak megfelelő mértékű növekedést veszünk alapul, 2006-os kampányában a két párt akkor is minimum 1,8 milliárd és 2,5 milliárd forintot költött el. Ez természetesen csak találgatás, hiszen a plafon életbe lépése óta a pártoknak a 386 milliós határt alulról súroló pénzügyi beszámolóit az Állami Számvevőszék (ÁSZ), sajnos, minden alkalommal jóváhagyta.
KÉT FELTÉTEL. A kampányokra költhető összeg korlátozása természetesen jól átgondolva és kivitelezve elejét tudja venni a választási küzdelem szimpla költési versennyé degradálásának. Ám van két alapvető feltétel. Egyrészről a modern politikai kampányok valós költségeire reflektálva kell megállapítani a felső határt. Másrészről, egy olyan ellenőrző és szankcionáló rendszert kell bevezetni, amely hathatósan akadályozza meg a szabályszegést.
A Transparency International és a Freedom House Europe által tavaly októberben a pártok elé terjesztett javaslat mindkét kritériumnak megfelelt. A költési limit ötszörösére emelése a pártok számára 1,93 milliárd forint elköltését tenné lehetővé. Ez az összeg vélhetően még mindig jóval kisebb, mint amennyit jelenleg elköltenek, de némi költségcsökkentésre amúgy is szükség van. Utóbbi kikényszerítésére azonban csak akkor van esély, ha a pártok végre egy olyan ellenőrző rendszerrel szembesülnek, amelynek nemcsak nehéz a kijátszása, de valódi kockázatokkal is jár.
SZIGORÚ JAVASLATCSOMAG. Az ÁSZ által közvetlenül és folyamatosan ellenőrzött kampányszámla, illetve annak nyilvános volta csupán az egyik eleme tehát a kampányköltések terén rendet teremteni szándékozó átfogó javaslatcsomagnak. Szó van még a kifizetések egy kijelölt személy általi engedélyezéséről, a kampányidőszakban politikai hirdetéseket megjelentetni kívánók kötelező regisztrációjáról, az ellenőrzés kiterjesztéséről a pártok kampányát segítő egyesületekre és alapítványokra, továbbá arról, hogy erőteljesen szigorítani kell az állami- és önkormányzati kommunikáció keretein is. Mindemellett a kiadások ésszerű határok között tartása érdekében a kampányidőszakot 45 napra kellene lerövidíteni, azon belül pedig a médiahirdetéseket 21 napra korlátozni, egybekapcsolva mindezt a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályok szigorításával. Elengedhetetlen az ÁSZ – mint a pártok gazdálkodását felügyelő független szervezet – megerősítése, mind létszámát, mind pedig technikai és szakmai felkészültségét illetően. Egyúttal érdemes megfontolni, hogy az ÁSZ nyomozati jogköröket kapjon a pártok és kampányaik vizsgálatához, illetve, hogy a jövőben közvetlenül a bírósághoz fordulhasson, ha valószínűsíthető törvénysértést tár fel.
Változtatni kell. Mindaddig ugyanis az átláthatóság és elszámoltathatóság megteremtése nélkül Magyarországon a választási kampányok már puszta létükkel is azt üzenik: „Itt nem számítanak a szabályok és a törvények.”
A szerző a Freedom House Europe igazgatója
Képmutatás.hu: a civilek hideg lehelete a pártok tarkóján MFOR - 2010. január 27.
Február közepén indul el a Transparency International, a Freedom House és az Eötvös Károly Kutatóintézet közös kampánya, melynek során folyamatosan figyelemmel kísérik majd, melyik párt mennyit költ el kampányra a választásokig. A civil szervezetek az akcióval a magyar kampányfinanszírozás visszásságaira akarják felhívni a figyelmet, illetve átláthatóbbá akarják tenni a választási kampányok pénzügyi hátterét. Mfor.hu-háttér.
Milliárdok folyhatnak el ellenőrizetlenül
"A célunk az, hogy folyamatosan, néhány naponta dokumentáljuk a pártok kampánykiadásait, illetve amit nem lehet pontosan meghatározni, azt megbecsüljük" - mondta az mfor.hu kérdésére Molnár Bálint, a Freedom House magyarországi igazgatója. A pártok médiamegjelenéseit (plakátok, reklámok) a DNS Media Intelligence adatai alapján követik nyomon a szervezetek, az egyéb kiadásokat, például a rendezvények vagy az sms-kampányok költségeit pedig szakemberek segítségével becsülik meg.
"A jelenlegi kampányfinanszírozási törvény folyamatosan arra kényszeríti a pártokat, hogy hamis adatokat adjanak meg a költéseikről" - emelte ki Molnár Bálint.
A hatályos törvény értelmében egy párt összesen 386 millió forintot költhet el kampányra, a becslések szerint azonban ennek többszöröse lehet a valós összeg. 2006-ban már próbálták megbecsülni az elköltött összeget, akkor csak a médiamegjelenésekre és a plakátokra 7,5 milliárd forintos összeg jött ki. "Ez még egy szerény, konzervatív becslés volt" - hangsúlyozza a Freedom House hazai igazgatója.
Idén ennél pontosabb számokat szeretnének megjelentetni: a tervek szerint február közepétől néhány naponta frissül majd a kepmutatas.hu, melyen folyamatosan nyomon lehet követni a pártok kiadásait. Molnár Bálint szerint a kampányfinanszírozás elsősorban a választási kampány hajrájában, március-áprilisban lehet majd a figyelem középpontjában.
Lesöpörték az eddigi javaslatokat
Az utóbbi hónapokban-években több javaslat is született a hazai kampányfinanszírozás megreformálására, azonban ezeket rendre leszavazta a parlament. Részben ezért folyamodtak most ehhez a módszerhez a civil szervezetek, hogy tükröt tartsanak a pártok elé, rávilágítsanak a törvényes és a valós kampánypénzek közötti szakadékra.
Tavaly ősszel a Transparency International és a Freedom House is kidolgozott egy javaslatot, melynek része lett volna többek között egy kampányszámla, melyet az Állami Számvevőszék ellenőrzött volna minden párt esetében. Emellett rövidebbre vették volna a kampányidőszakot, illetve jelöltenként ötmillió forintot - a jelenlegi keret ötszörösét - költhették volna el a szervezetek.
Molnár Bálint szerint a jelenlegi 386 milliós keretet már 1994-ben sem tudták tartani a pártok, azonban azóta is annyiról számolnak el "papíron". Ezért szorgalmazták a szervezetek, hogy emeljék ötszörösére a keretet, de akkor legyen ténylegesen átlátható a kampányfinanszírozás.
Emellett a javaslat mellett több parlamenti párt is nyújtott be indítványokat a kampánypénzek szigorúbb felhasználásáról, azonban eddig egyik sem kapott többséget az Országgyűlésben.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
Górcső alatt a kampánypénzek VG - 2010. január 25.
A választási kampány alatt mindvégig figyelemmel kíséri és közzéteszi az elköltött összegeket közös programjában a Transparency International Magyarország (TI), a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Kutatóintézet – közölte a Világgazdasággal Alexa Noémi, a TI ügyvezetője. Tovább a hírre!
20-30-szorosát költik a pártok, mint amit szabad? ATV - 2009. október 26.
Ma sem tudtak megegyezni a költségeiket átláthatóbbá tevő javaslatról.
A kampányfinanszírozás miatt ültek egy asztalhoz a parlamenti pártok képviselői a Transparency International és a Freedom House vezetőivel. Az egyeztetés eredményéről viszont már egyedül számoltak be a civil szervezetek, mivel nem tudtak megállapodni. „ Jóval többet költenek, mint egymillió forint. Egyes kutatások 6-10-szeres költést mutatnak ki”- mondta Alexa Noémi ügyvezető igazgató a kampányok alatti költségtúllépésről. Mások 20-30-szoros összeget számolnak. „ A 2010-es parlamenti változások ne törvénysértően történjenek meg, mint az gyakorlatilag borítékolható”- tette hozzá Molnár Bálint, a Freedom House igazgatóhelyettese. Ezért módosítani kell a jelenlegi törvényt – ebben például a pártok is egyetértenek. A részletekben azonban nem.
A kampányidőszak hosszáról még vitatkoznak, a kampányszámlát viszont mindannyian bevezetnék. Azt is valamennyi résztvevő támogatja, hogy jogi személyek maximum öt-, természetes személyek pedig legfeljebb kétmillió forinttal támogathassanak egy pártot egy kampányidőszak alatt. A politikai hirdetésekről nem tudtak még megegyezni, a kampánycsend átgondolásáról viszont igen. „A rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb hazugságának tartom, ami a pártok finanszírozásában van”- mondta vasárnap Bajnai Gordon. A miniszterelnök szerint a kampányfinanszírozásban képmutatás van ma Magyarországon, és reméli, hogy hamarosan lesz új szabályozás.
„Álságos lenne azt gondolni, hogy ma egy 1990-ben hozott jogszabályban meghatározott 1 millió forint húsz év távlatában tartható lenne”- vélekedett a tervezetről Tóbiás József, szocialista frakcióigazgató.
„Mi egy olcsó és rövid kampányra törekszünk, hozzárendelve a megfelelő szintű és mélységű szabályozást”- mondta Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója. A Fidesz viszont még több kérdésben nem döntött, és a hét végére ők is összehívják a pártokat.
„ Mi továbbmennénk, a pártfinanszírozással is foglalkoznánk”- jelentette ki Kóka János, szabad demokrata frakcióvezető.
Az MDF pedig kevésnek tartja a javaslatot. „ Mi támogatjuk a civilek által kezdeményezett anyagot, de azt kevésnek tartjuk”- mondta Dávid Ibolya pártelnök.
A civil szervezetek szerint most a kampányköltségek 90%-a átláthatatlan. Ha meg tudnának egyezni a parlamenti pártok, akkor a pénz 75-80%-a válna követhetővé.
Nincs megegyezés a kampányfinanszírozásról FN - 2009. október 26.
Nem született megállapodás a parlamenti pártok között arról, hogy tudnák-e támogatni a Transparency International Magyarország és a Freedom House Europe kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatának szövegét az Országgyűlésben.
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF a jelenlegi formájában támogatja a szöveget, de kérik, hogy a javaslatot egészítsék ki a pártfinanszírozásra vonatkozó felvetésekkel. A három párt képviselői ennek ellenére azt nyilatkozták, hogy a javaslatot ebben a formában is megszavaznák.
Kampányszámla
A Fidesz és a KDNP a megbeszélésen több szakmai észrevételt is megfogalmazott. A két párt azt az ígéretet tette az egyeztetésen, hogy a jövő hét közepére elkészítik konkrét javaslataikat az ügyben. A Fidesz még erre a hétre összehívott egy ötpárti egyeztetést, amelynek a párt- és a kampányfinanszírozás lesz a témája.
A kampányszámla bevezetésével minden parlamenti párt egyetért, a kampányidőszak hosszával kapcsolatban azonban vannak viták. A jelenlegi tervezet 60 napot javasol, a Fidesz és a KDNP viszont 30 napot tartana megfelelőnek. A két párt – ígéretük szerint – a jövő hét közepéig megvitatja, hogy meg lehet-e egyezni egy 45 napos kampányidőszakban.
Maximum 5 millió
Minden parlamenti párt támogatja, hogy jogi személyek maximum öt-, természetes személyek pedig legfeljebb kettőmillió forinttal támogathassanak egy pártot egy kampányidőszak alatt.
A politikai hirdetésekben a legnehezebb megegyezni. A probléma abból adódik, hogy a kampányidőszak alatt a cél a választói együttműködés növelése, de eközben az is fontos, hogy ne kerüljön túl sokba egy politikai kampány.
A Fidesz és KDNP szintén a jövő hét közepére ígérte, hogy megvitatja, mekkora legyen a költési limit, tehát az az összeg, amit a pártok kampányra fordíthatnak. A két társadalmi szervezet azt javasolja: a jelenlegi egymillió forint helyett képviselőjelöltenként ötmillió forintot lehessen a kampányra fordítani.
Kevésbé korruptan kampányolnak majd a pártok jövőre? Hírszerző - 2009. október 26.
Nem reménytelen, hogy a pártok változtassanak az eddigi kampányfinanszírozási gyakorlatukon. A parlamenti pártok kisebb kiegészítéssel támogatnák a Freedom House és a Transparency International közös javaslatát. Így a jövő évi választásokon akár 45 napos lehet a kampányidőszak, az utolsó két napban azonban már nem vitatkozhatnának egymással a jelöltek a tévében. A kérdés az, hogy lesz-e egyáltalán ebből valami.
Amiről választási ciklusok óta nem sikerült megegyezniük a politikai pártoknak, arra most másfél hónapjuk maradt, nevezetesen, hogy az eddiginél átláthatóbb módon, kevésbé korruptan kampányolnak majd a választásokon, mint eddig. Igaz, jelenleg két civil szervezet is igyekszik nyomást gyakorolni a magyar politikai élet vezetőire, részben át is vállalva a törvényhozóktól a jogszabályalkotást: a Freedom House (FH) és a Transparency International (TI) október 8-án mutatta be javaslatait ezzel kapcsolatban, hétfőre pedig egyeztetésre hívták a pártokat.
A helyzet nem reménytelen
A megbeszélés után Molnár Bálint, a Freedom House Magyarország vezetője elmondta: nem született megállapodás a pártok között, de a helyzet azért mégsem reménytelen. Az MDF, az MSZP és az SZDSZ ugyanis támogatja a szöveget azzal a kiegészítéssel, hogy a pártfinanszírozás reformja elengedhetetlen szerintük. Ennek ellenére ők megszavaznák a szöveget.
A Fidesz és KDNP szakmai észrevételeket fogalmazott meg, azt ígérték, hogy a jövő hét közepére ezeket konkrétan is kidolgozzák, és megismertetik a többi párttal, illetve a két civil szervezettel. A Fidesz ötpárti egyeztetést is összehívott a hétvégére, ezen a TI és az FH nem vesz részt. "Látunk még esélyt, hogy megvalósuljon a kitűzött cél: a 2010-es választások ne törvénysértő módon történjenek, ami a mostani szabályozás megmaradása esetén borítékolható" - mondta Molnár Bálint.
Az FH vezetője a Hírszerző kérdésére, hogy a rendkívül szűkös időkeret (december 15-ig ülésezik a parlament, elvileg több döntéshozatali nap már nem lesz ebben a ciklusban) mennyire gátolhatja meg a javaslatok elfogadását, azt mondta: optimizmusra ad okot, hogy a pártok konkrét pontokra redukálták a vitát, ezért bízik benne, hogy lehet megegyezés. "Ez sem lenne százszázalékos megoldás, hiszen a pártok meglehetősen kreatívak a törvénytelen bevételek és költések elrejtésében, de az eddig 90 százalékban átláthatatlan rendszerből átmehetnénk egy 70-80 százalékban átláthatóba" - mondta Molnár Bálint.
45 napos lesz a kampányidőszak?
Alexa Noémi, a Transparency International vezetője a konkrét vitapontokat ismertette. Az ő javaslatuk 60 napos kampányidőszakot tartalmaz, a Fidesz ellenben 30-ra redukálná ezt az időszakot, a lehetséges kompromisszum a 45 nap lehet. Vita van a kampánycsenddel kapcsolatban is, alapból adódik ugyanis a kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme az egész intézménynek? Itt a lehetséges kompromisszum iránya az lehet, hogy a választások előtti 24-48 órában már ne legyenek a tévében politikai műsorok, hirdetések. Elfogadhatónak tűnik a pártok számára, hogy jogi személyek maximum 5, természetes személyek legfeljebb 2 milliót adhassanak a pártoknak támogatásképpen.
A politikai hirdetések engedélyezett száma körül sok vita van. A cél kettős ugyanis: a választói aktivitás növelése, de egyben a költségek csökkentése. Legyen kompromisszum időben, költésben. A TI javaslata szerint ötmillió forint lehetne a limit, a Fidesz és a KDNP jövő hétre ígérte az ezzel kapcsolatos javaslatait.
Kifehérítenék a kampánypénzeket NOL - 2009. október 20.
Mind a négy parlamenti párt képviselteti magát azon a jövő hétfői egyeztetésen, amelyet a Transparency International Magyarország és a Freedom House kezdeményezett az átláthatóbb
A két civil szervezet hétfőn közölte, hogy szakmai egyeztetésre hívja a parlamenti pártok frakcióvezetőit az átláthatóbb kampányfinanszírozásról szóló reformjavaslataikkal kapcsolatban. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója közölte: támogatják a civil szervezetek kezdeményezését, és ott lesznek az egyeztetésen. Örülnek annak, hogy a civil szervezetek folytatják azt a munkát, amit három év alatt a politikai pártok konszenzus hiányában nem tudtak elvégezni. Emlékeztetett: az MSZP-frakció törvényjavaslat formájában benyújtja a két civil szervezet kampányfinanszírozásra vonatkozó javaslatát.
A Fideszt Nyitrai Zsolt operatív igazgató képviseli majd - közölte Havasi Bertalan, az ellenzéki párt sajtófőnöke. Halász Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt szóvivője arról tájékoztatott, hogy a KDNP szakértői szinten képviselteti magát az egyeztetésen.
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője elmondta, részt vesznek a szakmai egyeztetésen. A politikus szerint a liberális képviselőcsoport javasolni fogja: még aznap, többpárti kezdeményezésként nyújtsák be változatlan tartalommal, törvényjavaslat formájában a két szervezet anyagát az Országgyűlésnek.
A Transparency International Magyarország és a Freedom House közös hétfői közleményében azt írta: a konzultációt azért kezdeményezik, mert álláspontjuk szerint az általuk jegyzett törvénytervezetről csak akkor érdemes szavazni az Országgyűlésben, ha annak tartalmával minden parlamenti párt egyetért. A két szervezet vezetői szerint, ha a pártok a jelenlegi jogszabályok között vágnak neki a 2010-es választásoknak, csak törvénysértő módon tudják a kampányt lebonyolítani, ami alkotmányos, legitimációs aggályokat is felvethet.
A két szervezet október 8-án közölte, hogy átláthatóbb kampányfinanszírozási rendszer bevezetését sürgetik, és már a tavaszi országgyűlési választáson bevezetnék a kampányszámla intézményét, valamint lerövidítenék a kampányidőszakot. A civilek egy törvénytervezetet is készítettek az MSZP és a Fidesz hasonló javaslatainak közös elemei összevonásával. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a választási kampányok során a jövőben ne egy-, hanem ötmillió forintot lehessen költeni jelöltenként.
A szocialisták október 15-én bejelentették, hogy törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek a civilek kampányfinanszírozásra vonatkozó - az SZDSZ és az MDF támogatását is élvező - javaslatát, s szeretnék, ha azt már ősszel elfogadná a parlament.
Nyitrai Zsolt másnap azt közölte, a Fidesz négypárti tárgyalást kezdeményez a párt- és kampányfinanszírozásról. Az MSZP erre úgy reagált, ők benyújtják törvényjavaslatukat, a vita helye arról a parlamentben van.
Ötször annyit költhessenek a pártok a jelöltjeikre - ezt akarja két szervezet, a Freedom House és a Transparency Magyarország. Azért, hogy átláthatóbb legyen, melyik párt, honnan kap pénzt a kampányra és valójában mennyit költ. A Fidesz-nél és az MSZP-nél is azt mondják, ők már régóta akarják ugyanezt, csak nem sikerült megszavaztatni a többiekkel. Egy felmérés szerint a pártok hatszor többet költöttek a megengedettnél a 2006-os országgyűlési választáson.
A magyar pártfinanszírozás dilemmái ATV- 2009. október 12.
A Jam vendégei Alexa Noémi a Transparency International Magyarország munkatársa és Molnár Bálint a Freedom House Europe képviseletében. Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Civilek írtak törvényt a kampányfinanszírozásról FN- 2009. október 8.
Ellenőrzött kampányszámla, rövidebb kampányidőszak, piaci árakhoz közelítő, megemelt költségvetési plafon – így foglalható össze röviden a Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország által csütörtökön Budapesten bemutatott kampányfinanszírozási törvénymódosítási javaslat. A módosítási javaslatot e-mailben küldték el a parlamenti frakciók vezetőinek.
A kampányfinanszírozásról szóló törvény módosítását indítványozza a Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország.
„Közismert tény, hogy a pártok minden választási kampány alkalmából átlépik a törvényben meghatározott, képviselőnként költhető 1 milliós határt, mégsem történt érdemi lépés a törvényalkotók részéről e korrupcióra és befolyásolásra lehetőséget adó helyzet felszámolására” – mondta el Alexa Noémi, a Transparency International vezetője.
Szerinte a széles körű civil és szakértői egyeztetéssel, és részben eddig benyújtott javaslatok felhasználásával készült törvénymódosítási javaslat lehetőséget ad a pártoknak, hogy tiszta lappal induljanak neki a 2010-es választási kampánynak.
Alapjaiban ássa alá
A Freedom House Europe igazgatóhelyettese úgy fogalmazott: „A jelenlegi kampányfinanszírozási rendszer átláthatatlan és politikai korrupcióra ad lehetőséget, ami alapjaiban ássa alá a demokratikus intézményrendszerbe vetett állampolgári bizalmat.”
Molnár Bálint szerint kutatások bizonyítják, hogy a megoldatlan párt- és kampányfinanszírozást tartja a legtöbb hazai és külföldi szervezet a magyarországi korrupció legfőbb okának. Hozzátette, felelőtlenség lenne nekivágni a 2010-es választásoknak a jelenleg hatályos szabályozással, hiszen borítékolható, hogy a pártok ismét nem lesznek képesek betartani a törvény előírásait.
A kezdeményezés célkitűzéseit a köztársasági elnök támogatja.
Magasabb plafon, átláthatóbb költések
A piaci realitásokhoz közelítve, a civil szervezetek a mai kampányköltési limitet megemelnék – jelöltenkénti 1 millió forintról 5 millióra, ezzel egy időben bevezetnék a kampányszámla intézményét, ahol az összes kampánnyal kapcsolatos költés követhetővé válhat a kijelölt ellenőrzési szervek számára.
A civilek elsősorban továbbra is az Állami Számvevőszéket javasolják a feladat elvégzésére, amelynek jogosítványait a tervezet kibővítené és javasolja további erőforrások biztosítását is a szervezet részére.
Élőben küldték el
A Transparency International és a Freedom House a sajtótájékoztatón egy számítógépről „élőben” küldték el a törvényjavaslatot a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. A javaslat nem vállalkozik ugyan a pártfinanszírozás kérdéseinek teljes körű rendezésére, de kísérletet tesz a kampányfinanszírozás átláthatóvá, és ellenőrizhetővé tételére.
Mint elmondták, az őszi törvényhozási időszak az utolsó lehetőség arra, hogy a képviselők bepótolják az elmúlt évek mulasztásait és megszavazzák a törvénymódosítást. A pártoknak két hét áll rendelkezésükre, hogy észrevételt tegyenek a tervezettel kapcsolatban.
Hogyan oldható meg a kampányfinanszírozás? - Asztalon a javaslat VG- 2009. október 12.
Ellenőrzött kampányszámla, rövidebb kampányidőszak, piaci árakhoz közelítő, megemelt költségvetési plafon – így foglalható össze röviden a Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország által csütörtökön Budapesten bemutatott kampányfinanszírozási törvénymódosítási javaslat. Tovább a teljes hírre!
Üvegzsebű pártokról álmodnak Napi Online- 2009. október 8.
Rövidebb kampányidőszakot, átláthatóbb finanszírozást javasol a jelenlegi szabályozás helyett Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország. A törvénymódosítási javaslat célja, hogy a pártok tiszta lappal induljanak a 2010-es választásokon.
Annak érdekében, hogy a pártok ne lépjenek a korrupció útjára, a két szervezet - a civil javaslatok és a parlamenti pártok által elfogadott kompromisszumok figyelembevételével - javasolja, hogy a jelenlegi egymillióról ötmillió forintra emeljék meg a képviselőnkénti kampányköltési limitet. Ezzel egy időben bevezetnék a kampányszámla intézményét, ahol az összes, kampánnyal kapcsolatos költést követni tudnák az ellenőrzési szervek. A civilek elsősorban továbbra is az Állami Számvevőszéket javasolják e feladat elvégzésére, kibővített jogkörrel.
Eddig semmilyen érdemi lépés nem történt a törvényalkotók részéről a korrupció és a befolyásolás felszámolására – mutatott rá Alexa Noémi, a Transparency International vezetője. A Freedom House Europe igazgatóhelyettese hozzátette: felelőtlenség lenne nekivágni a 2010-es választásoknak a jelenleg hatályos szabályozással, hiszen borítékolható, hogy a pártok ismét nem lesznek képesek betartani a törvény előírásait. A kezdeményezők szerint az őszi törvényhozási időszak az utolsó lehetőség arra, hogy a képviselők bepótolják az elmúlt évek mulasztásait és megszavazzák a törvénymódosítást. A pártoknak két hét áll rendelkezésükre, hogy észrevételt tegyenek a tervezettel kapcsolatban.
A kezdeményezést a köztársasági elnök is támogatja.
Átláthatóvá tennék a pártpénzek követhetetlen útjait VG - 2009. szeptember 10.
Jelöltenként ötmillió forintot adna választási kampányra a Transparency International (TI) Magyarország és a Freedom House Europe.A két szervezet törvénytervezetet készít elő a kampányfinanszírozásról. Az inflációs rátával indexált régi limit – a pártokkal való előzetes tárgyalások alapján – elfogadható javaslatnak látszik, és az új típusú, a hagyományosnál jóval olcsóbb médiafelületeket figyelembe véve nem irreális. Ezt Alexa Noémi, a TI igazgatója mondta a Világgazdaságnak. Tovább a hírre!
A két nagy párt az EP-kampány lezárultával még cinikusabb módon hallgat arról, mire, mennyit és hogyan költöttek. 100 szónál kevesebbel magyarázták, mit csinálnak a mi pénzünkkel – vagy máséval.
„Szembe kell menni azzal a hazugsággal, ami itt van. Valamennyi párt lényegesen többet költ, mint amelyről hivatalosan beszámol” – mondta kevéssel bukása előtt, 2009 januárjában a magyar Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc, akkor még egyszerre az MSZP elnökeként és miniszterelnökként.Informálisan vagy általánosságokban azóta és azelőtt is számtalan politikus elismerte a kampányfinanszírozási, problémakör létezését, ha viszont egy-egy konkrét kampányról kell hivatalosan belebeszélni a tévébe, minden pártnál mindig minden rendben van. A Kreatív és a párt- és kampányfinanszírozás fundamentális, a gazdaság összes szeletét megfertőző problémáját vizsgáló további 8 magyar szerkesztőség ezért kezdett el kérdéseket feltenni a mégoly alacsony intenzitású európai parlamenti választások előtt is. Az EP-szavazási kampányban ráadásul nem is volt költéslimit, amit be kellett volna tartani, így a pártoknak még emiatt sem kellett volna tartania az őszinteségtől.
Kizárólag olyan kérdéseket tettünk fel a költségek mértékéről, céljáról és forrásáról, amelyekre a válasz nyilvános kellene, hogy legyen azon két évvel ezelőtti törvénytervezet szerint, amelyet eleinte minden párt nagy mellénnyel támogatott, majd szépen sorra kisettenkedtek mögüle. Minthogy a válaszokkal most nagyon szűken bántak, a kérdéseket pedig érthetetlen indíttatású, öncélú szemétkedésnek vették, az akkori kiállásukat nehéz volna másnak nevezni, mint álságos színjátéknak, amit a sötétszürke pénztologatásban érdekelt pártok addig fognak folytatni, amíg csak lehet.
A négy jelenlegi parlamenti pártból három – köztük a két nagy – a kampány lezárulta után is csupán vérlázító válaszokat (MSZP) vagy lerázó leveleket küldött (Fidesz), vagy egyszerűen eleresztette a füle mellett az egészet, és úgy csinált egy kicsit, mintha nem is lenne párt (MDF). A magyar állampolgárokat az ország törvényhozásában képviselő pártok az egésszel azt üzenik a Bors, az Origo, a Figyelő, a dunántúli Pannon Lapok, a Figyelő, a FigyelőNet, a Hírszerző és a Kreatív olvasóinak: „Mit szórakoztok? A kampányfinanszírozás nem a ti ügyetek.” De akkor kié?
MSZP: partnerek a megkerülésben
„Az MSZP partnere a sajtónak a kampányfinanszírozás tisztázásában. Azonban a kampány politikai és marketing stratégiájának feltárására alkalmas kérdéseket csak június 8-át követően áll módunkban megválaszolni” – a korábbi elkenős válaszokat kísérő levélben a szocialista párt így kérte a lapok türelmét, arra hivatkozva: az őszinteséggel versenyhátrányába kerülnének a nyilvánvalóan öldöklő intenzitással zajló kampányban.
Teljesen fölösleges volt várni, az MSZP ugyanis a választások után megismételt legfőbb kérdésekre most pont ugyanazokat a néhány szavas látszatválaszokat küldte, mint korábban, csak átírta őket múlt időbe. A költségvetés 100 millió lehetett, médiára 60 millió ment, hogy pontosan mire, az nem tartozik senkire, az ügynökségek neve pedig üzleti titok.
Fidesz: minden oké, tűnjetek innen
Hogy az MSZP vagy a kérdéseket nyíltan ignoráló Fidesz válasza dühítőbb-e, nehéz eldönteni. A kormányzásra készülő legnagyobb ellenzéki párt a következő 31 szóval deklarálta, hogy hallani sem akar a kérdésekről: „Biztosíthatom Önt, hogy a Fidesz az Ön által feltett valamennyi kérdésben jogszerűen, a hatályos törvényeket maradéktalanul betartva járt el. Kampányköltésünk – ahogy előzetesen is jeleztük – nem haladta meg a 100 millió forintot.”
Míg a korábban egyáltalán nem válaszoló Fideszről onnan lehet tudni, hogy minden rendben van, hogy előzékenyen megmondták magukról, az MDF esetében erről csak találgatni lehet, az Európai Parlamentbe két hete bejutó párt ugyanis – ahogy írtuk – most is a korábbi taktikát választotta, azaz a kérdések láttán bebújt a homokba és visszatartotta a levegőt. (Így tett a Munkáspárt és az MCF-Roma Összefogás is.)
Valamennyire is érdemi válaszokat a Jobbiktól, az LMP-től és az SZDSZ-től kaptunk. Az ő válaszaik és az MSZP-é eredeti formájukban lejjebb olvashatók.
A teljes válaszok
1. Összesen mennyi pénzt költött a párt a 2009-es európai parlamenti választásokat megelőző kampány során kommunikációra?
Jobbik: A kampányköltségeink végösszege várhatóan 35 és 36 millió forint között lesz. Egészen pontos adatot még nem tudunk mondani, mert bizonyos számlákat rendeznie kell a Jobbiknak, folyamatban vannak az összegzések és az elkülönítés a működési költségektől.
LMP: Kb. 12 millió Ft-ot
MSZP: Ahogy előzetesen mondtuk kb. 100 millió forintot.
SZDSZ: A kampány százmillió forintos nagyságrendű pénzt vett igénybe, pontos összeget egyelőre sajnos nem tudunk mondani, az összesítés még nem történt meg.
2. Ebből az összegből mennyi ment kommunikációs anyagok tervezésére és előállítására, reklámfelületek lefoglalására és rendezvényszervezésre (azaz klasszikus reklámnak számító kommunikációra, és nem pl. a szavazókörzeteket járó aktivisták esetleges díjazására)?
Jobbik: A kommunikációs anyagok tervezésére nem költöttünk, azokat hozzáértő tagjaink készítették el díjazás nélkül. A rendelkezésünkre álló pénz döntő részét a kampányanyagok előállítására, óriásplakáthelyek bérlésére és tévéreklámokra fordítottuk. Ezek körülbelül a kiadásaink 70 százalékát fedik le.
LMP: Tervezésre nem költöttünk, az aktivistákból álló kampánycsapat tervezett mindent. Felületekre 2, 7 M + áfa (3.240.000), rendezvényszervezésre kb. 0,5 M, a gyártásra összesen: 7.000.000 + áfa (8,4 millió) forintot költöttünk.
MSZP: Kb. 100 millió forint.
SZDSZ: A párt csak a kampány utolsó szakaszában vett igénybe televíziós hirdetéseket. Ennek ellenére is médiafelületek bérlésére költöttük a kampány forrásainak nagy részét, körülbelül 70-80 százalékát. A fennmaradó összeget fordítottuk egyéb kiadásokra. 3. Pontosan mennyi és milyen médiafelületet használtak fel a kampány során, mekkora értékben?
Jobbik: Az országos médiumokban (m1, m2, Nap-kelte, Info Rádió, Kossuth Rádió) több mint 7 millió forint értékben hirdettünk, míg az óriásplakát helyek bérlésére és az óriás plakátok legyártására valamivel kevesebb mint 15 millió forintot fizettünk ki, illetve fizetünk ki a jövő héten.
LMP: 125 Óriásplakát, 19 Citylight, 150 metróbelső, 40 ezer plakát - önkormányzatok által biztosított területeken (ingyenes felületek). A felületek értékét lásd az előző válaszunkban.
MSZP: 60 millió forint értékben.
SZDSZ: A kampány első szakaszában szabadtéri felületeket vettünk igénybe, az utolsó szakaszban hirdetett az SZDSZ közszolgálati és kereskedelmi médiumokban. 4. Pontosan hány és mekkora létszámú eseményt rendeztek a választást megelőző időszakban, mekkora értékben?
Jobbik: Tavaszi Hadjárat néven futó kampányrendezvény-sorozatunk keretében majdnem 500 lakossági fórumot tartottak a Jobbik vezetői és tagjai. A lakossági fórumok döntő többségének költségeit nem a Jobbik-központ rendezte, hanem a meghívó szervezeteknek és tagjainknak kellett sajnos zsebükbe nyúlniuk.
LMP: Kampányzáró buli - kb 1500 résztvevővel, ennek költsége hozzávetőleg félmillió forint volt. "Zöld szív" kb 600 résztvevővel. Kb. 60 vidéki fórum, változó résztvevői létszámmal. Ez utóbbi két rendezvénytípusnak elenyésző költségei voltak.
MSZP: Több száz településre utaztak a jelöltek, az eseményekről a média útján tájékoztatást adtunk.
SZDSZ: A Városháza parkban megrendezett Egy a magyar kampánynyitó rendezvényünkön körülbelül négy- ötezer ember vett részt, ez néhány millió forintos nagyságrendet jelentett. Az SZDSZ-nek hivatalos kampányzáró rendezvénye a Gizella utcai pártszékházban volt (ennek nem volt külön költsége), a képviselők pedig leginkább a vidéki városokat látogatták, ennek költsége nem lépte át a százezres mértéket.
5. Pontosan milyen forrás(ok)ból finanszírozta a párt a kampányráfordításokat? Mekkora részt fedeztek állami támogatásból, adományból (pontosan kiktől) és hitelből (ez honnan származik és mi a fedezete)?
Jobbik: A Jobbik hitelt nem vett fel. A pénz nagy része a Harmadik Út költségvetési támogatásából a Jobbiknak járó részből származott (26 millió forint), a fennmaradó rész pedig velünk szimpatizáló kis- és közepes vállalkozók adományai, illetve több száz magánszemély a bankszámlánkra való utalása révén jött össze.
LMP: A Kampányköltségeket egy erre a célra elkülönített számlán kezeltünk. A kampányt 98%-ban magánadományokból finanszíroztuk (jellemzően kisadományokból, illetve néhány 10-100 ezres tételű nagyobb adományból), a maradék, 2%-ot az Európai Zöldek biztosították. Állami támogatást és hitelt nem kaptunk és nem vettünk igénybe. Nagyon sok természetbeni hozzájárulást kapunk, illetve több száz ember végez önkéntes munkát számunkra.
MSZP: A párt költségvetéséből.
SZDSZ: A kampány egésze a párt központi költségvetéséből került finanszírozásra. E központi költségvetés bevételeivel és kiadásaival az SZDSZ minden évben elszámol; a beszámoló a Magyar Közlönyben is megjelenik, s azt az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
6. A párt által a kampányban igénybevett szolgáltatásoknak mekkora hányada az, amit nem pénzben térítettek meg? Mik voltak ezek, és mekkora az értékük?
Jobbik: Ld. a következő válaszunkat.
LMP: A kampánycsapat munkája, tehát a stratégia tervezés, a kreatív tervezés, és a médiatervezés nem került pénzbe. A plakátragasztó, szórólapozó, standoló aktivisták rengeteg munkaórája sem került pénzbe. A kamányzáró és néhány kisebb rendezvényünk helyszíneit is ingyen, felajánlásként kaptuk. Ezeknek a felajánlásoknak az összes pénzbeli értéke nagyságrendileg a kampány költségvetésével megegyező.
MSZP: Párttagok, aktivisták szabad idejük terhére vettek részt a kampányban.
SZDSZ: Egyes, a liberális eszmékkel szimpatizáló művészek ingyen vállalták a fellépést rendezvényeinken, de ez csupán elhanyagolható részét adja a kampányköltségnek. Az SZDSZ kampányában részt vevő aktivisták (plakátragasztás…stb.) szintén térítésmentesen dolgoztak. 7. Volt-e olyan eleme a kampánynak, amelyet nem a párt számlájáról, hanem egyéb külső forrásból finanszíroztak? Ha igen, akkor mi az, és mennyibe került?
Jobbik: Volt, elég sok. Több ezer tagunk, szimpatizánsunk saját áldozatvállalása révén pluszban fénymásolta, nyomdai úton újra legyártatta kampányanyagainkat, és terjesztette a környezetében. Lakossági fórumaink költségeinek döntő hányadát a vendéglátó településen élő szimpatizánsaink rendezték. Ennek értéke felbecsülhetetlen és megbecsülhetetlen segítség volt a számunkra.
LMP: Nem volt ilyen.
MSZP: Nem volt ilyen.
SZDSZ: A pártnak a kampány során vannak alvállalkozói, akik bizonyos ügyekben a párt nevében járnak el, így vannak olyan költségek, melyek technikailag nem közvetlenül a párt számlájáról, ám természetesen a párt megrendelésére kerülnek kifizetésre. 8. Összesen hány ember dolgozott a kampányon, ebből mennyien álltak, állnak a párt és alapítványa (külön-külön) alkalmazásában?
Jobbik: Sok ezer tagunk, és még több szimpatizánsunk dolgozott a kampányban (pl. 4700 szavazatszámlálónk volt), közülük senki sem állt a párt alkalmazásában.
LMP: Több száz önkéntes segíti az LMP munkáját. A Pártnak alkalmazotja nincs. Különféle szakfeladatok ellátására 6 fő dolgozik megbízásos szerződések alapján.
MSZP: 10 fős kampánystáb, akik a párt alkalmazásában álló dolgozók, aktivisták, önkéntesek, és valójában mindenki, hiszen kampányidőszak volt.
SZDSZ: Az SZDSZ központi apparátusán kívül leginkább aktivisták segítették a kampányt. A kampányban a központi apparátus (kabinet, sajtóosztály, országos és területi szervezők, kommunikációs stáb) vállalta a legfőbb szerepet. Az SZDSZ-nek nincsen külön kampányapparátusa, a párt állandó munkatársai végezték, ez pontosan 35 fő. Ez a szám néhány esetben kiegészül azzal, hogy a tanácsadók egy része megbízási szerződéssel dolgozik időszakosan az SZDSZ-nek. 9. Milyen szerepet vállalt a kampányban a párt alapítványa, támogatott-e kiadványokat, rendezvényeket, vagy bármilyen egyéb kampányköltést?
Jobbik: Kifejezett pártalapítványa nincs a Jobbiknak, a mi szellemiségünkkel rokon alapítványok sem finanszírozták kampányköltéseinket.
LMP: Az LMP-nek a párttörvény szerinti párt alapítványa nincs, az Ökopolitikai Műhely Alapítvány semmilyen szerepet nem vállalt az LMP kampányában.
MSZP: Semmilyen szerepet nem vállalt a kampányban.
SZDSZ: Az SZDSZ által alapított Szabó Miklós Alapítvány semmilyen módon nem vesz részt a párt- illetve kampányfinanszírozásban. Az Alapítvány, kampányidőszakban és azon kívül is a párttól függetlenül működik, állapítja meg programját és dönt költségvetéséről. A SZDSZ és az Alapítvány független szervek; az Alapítvánnyal kapcsolatos részletes információt maga az Alapítvány tud szolgáltatni.
10. Milyen kreatív-, média- és rendezvényszervező ügynökségekkel, illetve politikai vagy kommunikációs tanácsadó cégekkel dolgoztak a kampány során?
Jobbik: Ebben saját tagjaink és szimpatizánsaink segítettek, kreatív és rendezvényszervező ügynökségekkel, illetve politikai vagy kommunikációs tanácsadó cégekkel nem dolgoztunk. Szimpatizánsaink által tulajdonolt médiaszervező cég segítette a munkánkat, de ők sem pénzért dolgoztak, hanem hazafias alapon működtek együtt az új erő választási sikerében.
LMP: Szakmabeli önkéntesek magánemberként támogatták az LMP Kampányát. Kárpáti Róbert és Sántha Gábor (Full Sense) az ATL kommunikációért, Sándor Szabolcs (Karmamedia) a stratégiáért, Fabricus Gábor, Barna Tamás, Budavári Dóra és Galambos Tamás (Republic) pedig a kampányújság designjáért felelet.
MSZP: Üzleti titok.
SZDSZ: A kampányban elsősorban az SZDSZ saját központi apparátusával dolgozott. A kampány során voltak az SZDSZ-nek külső partnerei (reklámügynökség), de a politikai tanácsadást az SZDSZ saját alkalmazottai végezték.
Együtt a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételéért
A Freedom House és a Transparency International vezette Képmutatás projekt keretében hét magyar kiadó nyolc szerkesztősége – a Kreatív/Kreatív Online mellett a Bors, a Figyelő, a Figyelőnet, a Hírszerző, az MTV, az [origo] és a Pannon Lapok Társasága – fogott össze, hogy változást sürgessen a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, és az elemzések szerint a korrupció táptalajául szolgáló magyarországi gyakorlatában.
A Képmutatás oldalán többet is olvashat erről – itt gyűjtjük az eddig megjelent és leendő cikkeket is. A projekt Facebookos csoportjához itt csatlakozhat. Ha kifejezetten a kampányfinanszírozással kapcsolatban van észrevétele, amellyel munkánkat segítené, azt a Kreatívhoz juttathatja el.
Kampányzáró rendezvényük részleteiről érdeklődtünk az EP-választáson induló pártoktól. A parlamentben ülő politikai erők semmitmondó vagy kioktató válaszokat küldtek – csakúgy, mint amikor kampányuk költségvetéséről faggattuk őket. A Jobbik és az LMP érdemben válaszolt.Nem árulják el a parlamenti pártok, hogy mennyit költenek az európai parlamenti választások kampányára. A magyar törvényhozásban ma képviselettel rendelkező pártok mindegyikére jellemző, hogy érdemben nem adnak választ a korteskedés részleteiről szóló kérdésekre. A parlamenti erők így megelőzik azt, hogy külső szereplők (akár a különféle sajtótermékek) számításokat készíthessenek a kampány költségeiről. Ilyen számítgatásokra azért van szükség, mert ezek a pártok nem válaszoltak hitelesen a kampányköltségeiket firtató kérdésekre sem.Fontosak a részletek: a Fidesz és az MDF arra hivatkozott, hogy nem is lesz olyan rendezvényük, amelynek a részletei felől érdeklődtünk.
Az MSZP sajtósai furcsállták, hogy több médium ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, ezt pedig a párt stratégiájának feltérképezésére irányuló szándéknak tulajdonították. Szerintük a teljes válasszal ártanának a saját pártjuknak és használnának más pártoknak. Az SZDSZ munkatársai kiemelték, hogy „a kampánykiadások nem felesleges pénzkidobást jelentenek.” A parlamenti erők azt ígérik, hogy a kampány után készek a tájékoztatásra. Meglátjuk. Nyílt volt a jelenleg parlamenten kívüli Jobbik és a Lehet Más Politika szervezete.A pártok pénzügyeinek átláthatóvá tétele, a kampányfinanszírozás részleteinek megismerése és széles körben történő bemutatása a célja a Borsnak, a Figyelőnek, a FigyelőNetnek, a Hírszerzőnek, a Kreatívnak, az m1 Szempont című magazinjának, az Origonak, a Pannon Lapok Társaságának. Az együttműködést a Freedom House és a Transparency International kezdeményezte, az eddigi írásokat a kepmutatas.hu-n olvashatják.Az együttműködő tömegtájékoztatási eszközök megerősítik: - a pártok a parlamenti demokrácia alapintézményei; - működésük, például a kampányolás döntő fontosságú az állampolgárok számára; - döntő fontosságú az is, hogy az állampolgárok számára világos legyen, honnan származó pénzből és mennyit költenek a pártok. Nem állítjuk, hogy a kampányok költségei felesleges kiadások, ellenben állítjuk, hogy adott pártok nem hajlandóak pontos felvilágosítást nyújtani a javukra felhasznált pénzek eredetéről. Semmi okunk arra, hogy az idevágó kérdéseinkre adott kioktató, információ nélküli válaszokat elfogadjuk.Legyen vége annak a korszaknak, amelyben puszta lózung a pártfinanszírozás tisztázása!
A pártok válaszai a kampányzáró rendezvényük részleteit firtató kérdésekre
Az FN valamennyi, az EP-választáson listát indító pártnak feltette ugyanazokat, a kampányzáró rendezvényre vonatkozó kérdéseket, ám csak hatuktól kaptunk választ, az MFC Roma Összefogástól, illetve a Magyar Kommunista Munkáspárttól nem.
A Fidesz egysoros válaszában arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy nem lesz kampányzáró rendezvényük.
Az SZDSZ-től szintén azt a választ kaptuk, hogy a takarékosság jegyében nem lesz ilyen rendezvényük. „A liberálisok az országot járják, és fórumokon, liberális klubokban, sajtótájékoztatókon közvetlenül igyekeznek megszólítani a szabad, demokrata szavazókat. Ezen rendezvényeknek nincs külön költsége” – írta az SZDSZ sajtófőnöket.
Az MDF Sajtótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a párt kampányzárója szervezés alatt van, de nem terveznek – mint fogalmaztak – „giga – kampányzárót”. „Nem lesz külső hangosítás, színpadbérlet, kordonos rendezvény. Nem lesz büfé, sörsátor, biztonsági személyzet, és rendőrségi szolgáltatást sem igénylünk” – áll a válaszban. A végső döntés után viszont állnak a sajtó rendelkezésére.
Az MSZP Sajtóosztálya kiemelte: „a szocialista párt nagyra értékeli, hogy a magyar sajtó egy része egyeztetett kérdések formájában kíván tenni a hazai kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéért”. Hozzátették: ugyanezt szolgálja az MSZP javaslata a pártfinanszírozás átalakításáról, mint ismert, javaslatunk a Fidesz ellenállása miatt nem vált törvénnyé.
„Ugyanakkor immár másodszor tapasztaljuk, hogy olyan egyeztetett kérdéseket kapunk több orgánumtól, amelyekre a kampány vége előtti válaszadás alkalmat adna a párt politikai és kampánystratégiájának teljes feltérképezésére. Ez pedig - azt hisszük, akceptálható módon - a pártnak árt, a riválisoknak használ. A kérdések egy másik köre a politikai kampány menetében egész egyszerűen megválaszolhatatlan. A rendezvényeinket például gördülő tervezésben szervezzük, vagyis az eseménynaptár folyamatosan változik, a politikai helyzet és a helyi aktivitás függvényében” – közölték lapunk kérdéseire.
Levelük végén hangsúlyozták: az MSZP partnere a sajtónak a kampányfinanszírozás tisztázásában. „Azonban a kampány politikai és marketing stratégiájának feltárására alkalmas kérdéseket csak június 8-át követően áll módunkban megválaszolni” – zárták válaszukat.
A Jobbik és az LMP válaszolt
A Jobbik és a Lehet Más a Politika (LMP) viszont érdemben válaszolt a feltett kérdésekre. A Jobbik sajtóreferense által küldött válaszok a következők:
Mikor és hol lesz a legközelebbi EP kampány rendezvényük?
Több mint négyszáz helyszínre kiterjedő, Tavaszi Hadjárat elnevezésű országjárásunk befejezéseként kerül megrendezésre a Jobbik Magyarországért Mozgalom kampányzáró rendezvénye, mely egyben a párt központi Trianon-megemlékezése is lesz. A rendezvény Budapesten a Vörösmarty téren június negyedikén 18 órakor kezdődik.
Mekkora a célközönség?/Hány ember részvételére számítanak?
Körülbelül 2-3 ezer emberre számítunk, ennél többre azért nem, mert a Jobbik-alapszervezetek legalább száz másik helyszínen is trianoni megemlékezést tartanak aznap.
Hol lesz a rendezvény?
Budapesten a Vörösmarty téren.
Szükség van-e területfoglalási engedélyre az önkormányzattól?
Önkormányzati hozzájárulásra csak a háromnapos majális esetében volt szükség, akkor meg is kaptuk. A választási gyűlést elvileg még a rendőrségen sem kell bejelenteni, hiszen kampányidőszak van. Mi a BRFK-val mégis egyeztetünk.
Hogy hirdetik a rendezvényt? (És mióta?)
A héten kezdjük el hirdetni a rendezvényt interneten (nem fizetett hirdetésként), SMS-ben és sajtóközlemények által.
Kitől rendelik a hangosítást?
Egy magánvállalkozótól, aki a legtöbb jobbikos rendezvény hangosítását biztosítja számunkra.
Mekkora színpadot bérelnek, és kitől?
A színpadot ugyanattól a vállalkozótól béreljük majd, a mérete előreláthatólag 4x6 méteres lesz.
Lesznek-e kordonok a rendezvény vagy a színpad körül?
Mi nem tervezünk kordonozást, de a rendőrség ezt magától, kérés nélkül, pontosabban ellenkező kérés ellenére is megteszi a jobbikos rendezvényeken, erre inkább ők tudnak választ adni, és hogy ki érdekelt a kordonok leszállításában.
Állítanak-e sátrat/sátrakat a rendezvénynek? Vagy a helyszínen? (Büfének, a VIP vendégeknek, fórumnak, stb.)
Sátrat nem állítunk, büfét nem telepítünk, mivel a kampányzáró rendezvényünk időtartama mindössze másfél órás lesz.
Lesz-e büfé, sörsátor, stb? Ha igen, mekkora jutalékért adják oda az üzemeltetési jogot? Lesz-e VIP fogyasztás? Mekkora nagyságrendben?
Sem büfé, sem sörsátor nem lesz, mivel a Jobbik nem hasán és torkán keresztül akarja meggyőzni a magyar embereket a pártra való szavazásra, hanem a programja és az észérvek alapján. Hány fős biztonsági személyzetet alkalmaznak? Kitől?
Hivatalos biztonsági személyzet nem lesz, 30 jobbikos aktivista fog ügyelni rendezőként a program zavartalanságára.
Kérnek-e a rendőrségtől valamilyen külön szolgáltatást?
Ellenkezőleg, sőt Budapesten egyenesen azt kérjük, hogy ne is legyenek jelen, s akkor biztonságosabbnak éreznénk a helyzetet.
Hány mobilvécét bérelnek? Kitől?
Mobilvécét nem bérelünk, mivel nem egész napos a Jobbik kampányzárója, hanem csak másfél órás.
Mik a terület előzetes (pl. ott parkoló autók elszállíttatása) és utólagos megtisztításának költségei?
A Vörösmarty térről lévén szó ilyen problémák és utólagos költségek nem merülhetnek fel, magunk szoktuk a kevés szemetet összeszedni.
Az LMP válaszai
A Lehet Más a Politika kampányfőnökének válaszai pedig a következők:
Mekkora a célközönség?/Hány ember részvételére számítanak?
1000-2000 embert várunk
Hol lesz a rendezvény?
A Corvin tetőn, Budapesten
Szükség van-e területfoglalási engedélyre az önkormányzattól?
Nincs
Hogy hirdetik a rendezvényt? (És mióta?)
Még nem hirdetjük, remélhetőleg jövő héten el tudjuk kezdeni. Elsősorban az interneten, és pénz hiányában egyeztetünk még minimális mennyiségű szórólapról és plakátról. Reméljük meg jelenik a programmagazinokban (szintén anyagiak kérdése). Emellett PR megjelenéseket tervezünk genrálni.
Kitől rendelik a hangosítást?
A helyszínen adott a hangosítás
Mekkora színpadot bérelnek, és kitől?
Szintén a helyszínen adott
Lesznek-e kordonok a rendezvény, vagy a színpad körül?
Nem
Állítanak-e sátrat(ka)t a helyszínen? (Pl. VIP büfének, VIP tartózkodónak, beszélgető fórumnak, stb.)
Nem
Lesz-e büfé, sörsátor, stb? Ha igen, mekkora jutalékért adják oda az üzemeltetési jogot? Lesz-e VIP fogyasztás? Mekkora nagyságrendben?
A Corvintető üzemelteti a pultokat, és övék a bevétel is. VIP fogyasztás nincs.
Hány fős biztonsági személyzetet alkalmaznak? Kitől?
A helyszín biztosítja.
Kérnek-e a rendőrségtől valamilyen külön szolgáltatást?
Nem
Hány mobilvécét bérelnek? Kitől?
Nem bérlünk, a helyszínen van vécé
Mik a terület előzetes (pl. ott parkoló autók elszállíttatása) és utólagos megtisztításának költségei?
Ilyen jellegű költség nincs.
Kampánypénzek és korrupció: nyomás alatt kell tartani a pártokat Interjú Huguette Labelle-lel, a Transparency International elnökével Hírszerző- 2009.május 27.
Folyamatosan nyomás alatt kell tartania a pártokat a médiának, újra és újra figyelmeztetni őket, hogy az átlátható működés, a kampánypénzekkel való korrekt elszámolás milyen fontos társadalmi igény - mondta lapunknak adott interjújában a Transparency International elnöke, Huguette Labelle. Az elnökasszony szerint egy vétkes képviselőt akár a mandátumától is meg lehet fosztani sok országban, ilyen szabályozásra van szükség nálunk is.
A Transparency International, a Freedom House és 8 magyarországi médium közös, Médiahenger elnevezésű kezdeményezésére a parlamenti pártok annak ellenére nem válaszoltak egyenesen az EP kampány finanszírozására vonatkozó, egyeztetett kérdésekre, hogy az ügyben a brit és a holland nagykövetség is latba vetette a tekintélyét. Mit gondol, milyen további nyomásgyakorlási lehetőségek vannak, hogy megfelelő válaszokra kényszerítsük ezeket a pártokat?
Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben a média szerepe kulcsfontosságú. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, és remélhetőleg nem áll le. Nagyon sokszor a pártok úgy érezhetik, hogy az ilyen projektek csak ideig-óráig tartanak ki, és egy idő után az emberek belefáradnak a kérdezősködésbe. Kiemelten fontosnak gondolom tehát, hogy a pártok látóterében tartsák a közvélemény igényét ezeknek az ügyeknek a megismerésére. Lehetne például időről-időre bizonyítványt kiállítani a pártok beszámolási hajlandóságáról. Ha létezik ilyen "nyilvános bizonyítvány", az nagyon fontos lehet.
Nagyon fontos bemutatni, kik azok, akik rendesen válaszoltak, és ha más nem, a hiányos válaszokat is nyilvánosságra hozni. Így talán nagyobb őszinteségre lehet kényszeríteni a pártokat, hisz tudni fogják, hogy nem babra megy a játék. Ezen túl nagyon fontos az, ahogy már említettem, hogy kitartóan kell kérdezni. Akár havonta, de mindenképpen rendszeresen. A beérkezett válaszokat pedig újra és újra nyilvánosságra kell hozni. Fontos elérni, hogy az emberek megköveteljék a képviselőktől, hogy együtt tegyenek a helyzet megoldásáért.
Úgy gondolja tehát, hogy ez főként a média felelőssége, feladata?
Az olyan intézmények, mint a Transparency International, a kereskedelmi kamarák, az oktatási szféra, a társadalom vezető személyiségei, a médiával karöltve meg kell, hogy teremtsék a folyamatos igényt az ilyen jellegű információk nyilvánosságára és átláthatóságára. Ezért olyan fontos a pártok és jelöltek bevételeinek és költéseinek auditálása. Ha nem ellenőrzik ezeket gyorsan és teljeskörűen, akkor állhatnak elő a jelenlegi problémák.
Sok elemző szerint a magyarországi korrupció egyik alapvető oka a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága. A kelet-európai térségben találkozott-e hasonló problémával, és látott-e példákat megoldásokra?
A pártok finanszírozása számos országban problémás. Itt Magyarországon azonban nagyon is központi kérdésnek tűnik. A magyar választók ezt nagyon komoly gondnak látják. Az, hogy ennyi kudarcot vallott próbálkozás volt már ennek a kérdésnek az orvoslására, az egyik oka lehet annak, hogy most már végre megoldást szeretnének látni.
Valóban, volt pár olyan ország, ahol sikeresen leküzdötték ezt a gondot. Itt olyan szabályozásra van szükség, amely révén a pártok, valamint a képviselői helyekért küzdő jelöltek teljes mértékben elszámoltathatóvá válnak. Ezen túl kirívóan szigorú büntetéseket kell alkalmazni a szabályokat megszegőkkel szemben, többek között például a mandátumuk elvesztésével is számolniuk kellene. A leggyakoribb persze, hogy pénzbüntetést kapnak a szabályokat megszegők. Ebben az esetben ésszerű összeghatárokra van szükség, hiszen ha ez irreálisan alacsony, mindenki kiskapukat fog keresni, ha pedig túl magas, akkor az túl nagy hatalmat adhat a megválasztott pártokat finanszírozók kezébe.
Szabályok, szankciók természetesen nálunk is vannak, ennek ellenére nem tisztul a rendszer.
Az, hogy ezekkel a jogosítványokkal ki, például a választási bizottság, vagy az állami számvevőszék rendelkezik, kevésbé fontos, minthogy az ellenőrzés gyorsan megtörténjen. Nem egy-két évvel a választások után, hanem azonnal, illetve a kampányfinanszírozás esetén folyamatosan a kampányidőszak alatt.
Az imént felsoroltak különböző országokban már beváltak. Én magam kanadai vagyok, és ott nagyon szigorúan szabályozzák a pártfinanszírozást: cégek, szakszervezetek és más szervezetek nem járulhatnak hozzá pártok költségvetéséhez, kizárólag magánszemélyek, és ennek is nagyon alacsony az összeghatára. Ezt egészítik ki a szükséges szintre közpénzből. A költségvetési forrás elosztása a párt által megszerzett szavazatok száma alapján történik. Ez nem feltétlenül alkalmazható minden országban, de nálunk jól bevált. Nagyon erős jogosítványokkal bíró választási bizottságunk van, auditálhatják a jelöltek és pártok által kapott támogatásokat.
Miért olyan fontos az átláthatóság?
Elsősorban azért tartjuk nagyon fontosnak az átláthatóságot, mert ha egy ország állampolgárai nem tudják, mi folyik a közéletben, a gazdaságban, nem tudják, hová az ország bevétele, hogyan osztják el a pénzeket a különböző programok között, akkor nem fognak bízni a kormányban. Ha például egy nagy építési beruházásról van szó, aminek a részletei végig titokban maradnak, ahelyett, hogy teljesen átláthatóan zajlana, akkor az emberek, alappal vagy alaptalanul, azt fogják gondolni, hogy a résztvevőknek van valami rejtegetnivalójuk.
A transzparens működés azért is fontos, mert ennek hiányában sokkal nagyobb a csábítás a korrupcióra. Az átláthatóság a korrupció megelőzésének egy módja. Nem az egyetlen, de nagyon fontos módja.
Mit gondol, az üzleti szereplők körében hogyan lehetne megteremteni az érdekeltséget, hogy részt vegyenek a korrupció elleni küzdelemben, hisz ehhez két fél kell.
Úgy gondolom, hogy a cégek egyre inkább ráébrednek, hogy ezek magas kockázatú ügyletek. Egyrészt sok pénzt veszíthetnek, hisz a megvesztegetésre elköltött pénz ugyan részben megtérülhet, az építőipar esetén például silány kivitelezéssel, de egy része mindenképpen a nyereségüket csökkenti. Másrészt egyre nagyobb a lebukás veszélye, és hirtelen börtönben találhatják magukat, elveszíthetik a cégüket. Ez számos országban így működik. Ez a dolog egyik vonatkozása, hogy egyre veszélyesebb kétes ügyletekbe bonyolódni és megvesztegetés útján megbízásokhoz jutni.
A másik aspektusa az, hogy ha egyszer valaki kenőpénzt fizet ki, vagy fogad el, akkor elindul egyfajta bűnrészességi spirál, amiből nagyon nehéz kiszállni. A helyzet túszul ejt. Ha újra ilyen merül fel, nincs nagyon lehetőség nemet mondani. Mint egy pókháló, amibe egyre jobban beleragad az ember, és nagyon nehéz kiszabadulni belőle.
Önök milyen tapasztalatokat szereztek az üzleti életből?
Nagyon sok vezetővel dolgoztunk együtt a magánszektorból világszerte, hogy olyan üzleti irányelveket dolgozzunk ki, amelyekkel sikeresen szembeszállhatunk a megvesztegetésekkel. Egyre több nagyvállalati vezető döntött úgy, hogy tenniük kell valamit ezügyben, és összeültek velünk és más szervezetekkel, mint például a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, és a World Economic Forum. Iparági csoportokkal (pl. erdészet, építőipar, hadiipar) is együttműködtünk, hogy rávegyük a szektorokban érdekelt cégeket egy megállapodásra, melyben vállalják, hogy egyre többen közülük zéró toleranciát tanúsítsanak a vesztegetési pénzek kifizetésével illetve elfogadásával szemben.
Ezeken túl a TI kidolgozott egy "Integrity Pact" nevű eszközt, ami nagyon sikeres volt számos országban, ahol alkalmazták. Ez abból áll, hogy a pályázók és a pályázatot kiíró szervezet elfogad egy korrupciómentességi, átláthatósági megállapodást. Ahol ezt sikeresen alkalmazták, egyes esetekben 20%-os veszteséget sikerült megakadályozni a közbeszerzések során. Ezt a megtakarítást utána az ország fejlődésére lehet fordítani, olyan programok megvalósítására, amikre az embereknek szükségük van. Ez a közpénz előtte egyes emberek zsebében tűnt el.
Mit gondol, a Bajnai Gordon által említett szabályozás a közérdekű bejelentésekről önmagában elég lehet?
A közérdekű bejelentők védelme nagyon fontos, de szerintem nem elsősorban a pártfinanszírozás kérdésében, hanem a közintézmények illetve cégek tiszta működése szempontjából, hisz lehetnek olyan munkatársak, akik nagymértékű megvesztegetésekről tehetnek bejelentést. Ugyanígy előfordulhat, hogy kormánytisztviselők, pártpolitikusok vagy egyszerű állampolgárok találkoznak megvesztegetési kísérlettel, és nagyon fontos, hogy ezek az emberek úgy jelenthessék az ilyen eseteket, hogy biztosítva legyen a védelmük. Hogy ne a közérdekű bejelentést tevő váljon áldozattá, és veszítse el akár a munkáját is. Ez a szabályozás nagyon fontos lépés, és arra számítunk, hogy a parlament hosszas halogatás nélkül elfogadja azt.
Tud-e kiemelkedő sikertörténetet mondani, ahol a TI részvételével sikerült komoly változásokat elérni?
Hadd hozzam Chilét példának. Amikor Michelle Bachelet asszonyt elnökké választották, részben az ottani szervezetünk nyomására úgy döntött, hogy életre hív egy tanácsot az ország legjobb szakértőiből, többek között a TI ottani szervezetének az elnökével, hogy tanácsokkal lássák el az ügyben, hogyan tudná letörni a korrupciót, mind törvényi, mind szervezeti átalakításokkal. 21 napot adott nekik a munkára. Nem fél vagy egy évet. Azt mondta, hogy ők a szakértők, hosszú ideje ezzel foglalkoznak. Az ő jelentésük alapján tartott egy fontos nyilvános beszédet, és nekilátott a megvalósításnak. A törvényi szabályozással gondok akadtak, mert az ellenzék egyes kérdésekben nem volt hajlandó együttműködni, de szervezetileg mindent átültetett a gyakorlatba.
A pártpénzek megtisztítását ígéri Bajnai origo- 2009. május 26.
Tarthatatlannak tartja a pártfinanszírozás jelenlegi rendszerét Bajnai Gordon miniszterelnök, ezért kormánya újra nekifut az átalakításnak. Bajnai több korrupcióellenes intézkedést tervez a közeljövőben.
Újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol a kormány még az első félévben - jelentette be kedden Bajnai Gordon miniszterelnök. E szerint hozzányúlnának a pártfinanszírozáshoz, és létrehoznak egy közérdekvédelmi bejelentési rendszert. Bajnai az után beszélt terveiről, hogy találkozott Huguette Labelle-lel, a Transparency International kuratóriumának elnökével.
Bajnai közölte: abban bízik, hogy a közérdekvédelmi bejelentésekről szóló törvényjavaslatot még az első félévben benyújtják az Országgyűlésnek. A kormány már tavaly év végén bejelentette, hogy "brutális és a magyar jogrendszerben szokatlan" korrupcióellenes csomag kidolgozására készül, amelynek része, hogy a közérdeket védő, a korrupciós ügyeket bejelentő tanúk jogszabályi védelmet kapnak. 2008 végén a tervek között az is szerepelt, hogy a leleplezett korrupciós ügyből fakadó megtakarítások néhány százalékára magát a bejelentőt illetné.
A korrupció elleni lépések között a Gyurcsány-kormány utolsó ülésén csomagot fogadott el, amely szerint ősztől feláll a korrupciós ügyekkel foglalkozó Közérdekvédelmi Hivatal. A későbbiekben ehhez kapcsolódó közérdekű bejelentések szerkezeti kereteiről Bajnai azt mondta: a cél, hogy független legyen a kormányzattól, de ne növelje jelentősen az államigazgatás költségeit.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy másfél éve elkészült az új pártfinanszírozási törvény, de mivel nem volt meg a kétharmados támogatása, nem lehetett változtatni a jelenlegi "rossz és tarthatatlan rendszeren". (A pártfinanszírozás a korrupció melegágya lehet, erről készült összeállításunkat itt olvashatja.) Bajnai bejelentette: a kormány arra készül, hogy - együttműködve az őket támogató frakciókkal és reményei szerint a parlament nagy többségével is - kezdeményezést tesz arra, hogy "öntsenek tiszta vizet a pohárba".
Turkálhatunk egy kicsit a pártok zsebében Kreatív - 2009. május 21.
Tudni akarja, hogy mennyi hivatalos és mennyi titkos bevétele van a parlamenti pártoknak? Hogy ki felel igazából a pénzek nyilvántartásáért? Indul a Pártaudit: nejlonzacskós támogatások, aktivisták légiói, kósza milliárdok a semmiből. Útjának indult a Transparency International és a Freedom House Képmutatás.hu oldalán a Pártaudit aloldal, ami táblázatba szedve mutatja meg, hogy az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF mennyi hivatalos pénzből, és mennyi „innen-onnan” összegereblyézettből gazdálkodik évente.
Nejlonzacskós támogatás, aktivistalégió
A projekt újságírói külön-külön cikkekben is foglalkoztak a parlamenti pártok működésének gyakorlatával. A háttérbeszélgetésekre és számításokra épülő cikkekből kiderül, létezik-e kockás füzet és melyik pártban kinél van, mit takar a nejlonzacskóban kapott támogatás, mennyivel lépik túl a törvényes egyéni kampányköltési határt a nagyobb képviselőjelöltek, és hány száz aktivistát képes kampányidőszakban megmozgatni egy-egy helyi polgármester.
Az MSZP-vel foglalkozó cikket itt, a Fideszről szólót itt, az SZDSZ-t vizsgáló írást itt, az MDF-es gyakorlatot bemutató anyagot itt olvashatja el.
Az aloldal annak a projektnek a része, amelyben a két szervezettel együttműködő médiumok, köztük Lapunk, valamint a Figyelő, a FigyelőNet, az Origo, a Hírszerző, a Szempont, a Pannon Lapok Társasága, a Bors és a Nézőpont Intézet újságírói és kutatói eszközökkel próbálják feltárni a politikai pártok finanszírozását és az állami korrupciót.
Miért támogatom a TI munkáját?
Márkus Eszter
"Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis..."
/József Attila/
Párt- és kampányfinanszírozás
