Nemzetközi jogszabályok

A korrupció elleni nemzetközi egyezmények egyre fontosabb eszközzé válnak a mai világban, amikor államok, szervezetek és magánszemélyek között az utazás, a kommunikáció, a kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi tranzakciók révén egyre szorosabb összefonódások alakulnak ki. A ma létező korrupcióellenes egyezmények és eszközök azt a kilencvenes évek elején létrejött nemzetközi egyetértést tükrözik, amely felismerte, hogy a korrupció egy korrupció világméretű és határokon átnyúló, fontos probléma, amelynek megoldásához magas szintű politikai elkötelezettség nemzetközi színtéren egyeztetett megoldások szükségesek.

A nemzetközi korrupcióellenes egyezmények államok között létrejött, kötelező érvényű megállapodások a korrupció megelőzésének, észlelésének, nyomozásának és büntetésének normáiról és követelményeiről, beleértve a hatékonyabb határon túli együttműködéseket ezeken a területeken. Az alkalmazásukra kötelezettséget vállaló államokon belül és államok között javítja a politikákat és a gyakorlatot. A dokumentumok mindegyike nemzetközi vagy regionális elvárások keretrendszerét álltja fel, nemzeti szabályozást ír elő és elősegíti a nemzetközi együttműködést. Némelyik szelektív megközelítést alkalmaz, és csak a probléma bizonyos elemeit célozza, míg mások átfogó megoldást szorgalmaznak, és magukban foglalják a prevenciót, a szankciók rendszerét, a pénzmosás elleni nemzetközi harcot és a korrupció eredményeként megszerzett javak visszajuttatását, illetve a részes államok számára juttatandó segítség módját is. Mindemellett léteznek nem kötelező érvényű standardokat tartalmazó nemzetközi korrupcióellenes eszközök.

Bármennyire jelentősek is ezek a lépések, az egyezmények csak akkor segítik valóban a korrupció visszaszorítását, ha elfogadásuk után a részes országok valódi erőfeszítéseket tesznek a jogi szabályozás gyakorlatba átültetésére. Az egyezmény aláírásában megnyilvánuló politikai akarat és reform lehetőségének kihasználása a kormányok, a civil társadalom, a vállalati szektor és a nemzetközi intézmények aktív szerepvállalásán múlik. A legelkötelezettebb kormányoknak bátorítani és támogatni kell azokat az országokat, amelyek lassabban, kevéssé lelkesen vagy gyenge forrásokkal kapcsolódnak be a folyamatba. A civil társadalom nyomást kell, hogy gyakoroljon a kormányokra annak érdekében, hogy az egyezmények elfogadása kormányzati prioritássá váljon, majd hogy az egyezmények követelményeit élettel töltsék meg, és végül, hogy az egyezmények betartásáról elszámoltassák a nemzeti kormányokat. A nemzetközi szervezetek pedig sokat tehetnek azért, hogy az egyezmények a figyelem középpontjába kerüljenek (és ott is maradjanak) és egyben fórumként szolgálhatnak a korrupció elleni közdelem terén történő előrelépés megvitatására.

Nemzetközi egyezmények

ENSZ Korrupció elleni Egyezménye (2005. évi CXXXIV. törvény): Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. december 14-én lépett hatályba. Az egyezmény teljes szövege magyarul és angolul itt tölthető le.

ENSZ Egyezmény a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen: Magyarország 2000 decemberében aláírta, de mindezidáig nem ratifikálta az egyezményt.

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló Egyezménye (2000. évi XXXVII. törvény): az egyezmény szövege magyarul és angolul itt tölthető le.

az OECD Tanácsának ajánlásai a nemzetközi üzleti tranzakciók során bekövetkező megvesztegetések ellen (Revised Recommendation of the Council of the OECD on Combating Bribery in International Business Transactions): az ajánlás angol nyelven itt érhető el

Európai nemzetközi egyezmények

Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye (2002. évi XLIX. törvény): az egyezmény szövege magyarul) és angolul itt tölthető le.

Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezménye (2004. évi L. törvény): az egyezmény szövege magyarul és angolul itt tölthető le.

Egyezmény az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (2005. évi CXV. törvény): az egyezmény szövege magyarul és angolul itt tölthető le.

Az Európa Tanács „Korrupció Elleni Államok Csoportjához” (GRECO) való csatlakozásról (49/1999. (VI. 3.) OGY határozat)

Az Európai Tanács „Korrupció Elleni Államok Csoportjához” (GRECO) való csatlakozással kapcsolatos nemzetközi jogforrások közzétételéről (2240/2000. (X. 9.) Korm. határozat)

Európa Tanács Miniszteri Bizottság (97)24. számú határozata a korrupció elleni küzdelem 20 irányelvéről

Európa Tanács Miniszteri Bizottság (99)5. számú határozata Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) felállításáról

Európa Tanács Miniszteri Bizottság (98)7. számú határozata felhatalmazás a korrupcióellenes államok csoportja - GRECO felállításáról Részleges Kibővített megállapodásra

Miért támogatom a TI munkáját?
Dr. Kósa Eszter szociális munkás, szociálpolitikus
	2005-ben kerültem kapcsolatba a Transparency Internationallel, amikor az uniós források felhasználásának korrupciós kockázatok alapján való elemzésére kaptam megtisztelő felkérést. 2006-ban ismét megkezdte magyarországi működését a TI, amit elengedhetetlenül fontosnak tartok a demokratikus működésmód mindennapi feltételeinek megteremtéséhez.