A Parlament 2009. december 14-én módosította utoljára a közbeszerzési törvényt., a Transparency International állsápontja lent olvasható.

Nagy reményeket fűztünk az átláthatósági megállapodással kapcsolatos törvénymódosításhoz, amelyben a közpénzek feletti civil kontroll lehetőségét láttuk. A TI által javasolt intézmény és a megszavazott törvény által becikkelyezett átláthatósági megállapodás nagyon távol áll egymástól. Így az átláthatósági megállapodás jelenlegi formáját ezen új jogintézmény félreértésének tartjuk.
A törvény értelmében az átláthatósági biztos a beszerzés kezdetétől és az ajánlatkérő megkeresésére monitoroz – ahogy ezt a TI a kezdetektől javasolja. Azonban a többi javaslatunkat már nem fogadták el a képviselők. A közpénzek elköltésének újfajta kontrollját csak az eredményezhetné, ha az átláthatósági biztos nem egy újabb jogszabályi ellenőr lenne, amire már ma is létezik jó pár ellenőrzési mechanizmus (vö. a hivatalos közbeszerzési tanácsadók és az újonnan bevezetett pénzügyminiszternek jelentő szakértő – lásd Kbt. új 17/E.§). A TI által ajánlott új monitorozás nem a jogszabálynak megfelelősséget, hanem a sokkal tágabb gazdaságossági-ésszerűségi kritériumokat vizsgálná a nyilvánosság eszközével.
Továbbra is zavaró, hogy a végrehajtási jogszabály – még teljesen ismeretlen – koncepciója nélkül nehezen formálható vélemény az intézményről. A törvényhozási eljárásban azonban annyira más irányba mozdult el a jogalkotó, hogy az alsóbb szintű jogszabályban nehezen képzelhető el változtatás.
A képviselők megszavazták azt az általunk ellenzett módosító indítványt, amely értelmében csakis a Hivatal által vezetett listán szereplő megfelelő közbeszerzési szakértelemmel bíró személy lehet átláthatósági biztos – ma még nem ismert jogszabályi kritériumok teljesülése esetén. Így szinte lehetetlenné válik a civil szervezetek részvétele, helyette a már eddig is ellenőrző szakértői körök bevonása várható. Márpedig ellenőrrel, szakértővel, tanácsadóval már így is telítettek a közbeszerzések. Az átláthatósági megállapodás lényege egy önkéntességen alapuló bizalmi kapcsolat a közbeszerzések szereplői között és e bizalmi viszony része lett volna az átláthatósági biztos tevékenysége. Ezzel szemben az elfogadott módosítás e jogintézmény alkalmazását a jogalkotó kötelezővé teheti és a listás megoldással eleve olyan szereplőkre bízza ennek működtetését, akikkel szemben a Közbeszerzések Tanácsa által készíttetett tanulmány szerint eleve nem túl erős a bizalom. 

A közbeszerzéseket érintő többi módosításról

A törvény végső formájában jóval túlmegy az eredeti koncepción: több tekintetben az előző év Közbeszerzési törvény (Kbt.) módosításának elvarratlan szálait próbálja meg rendezi. Így a Kbt. módosítások javarésze önmagában nem érint korrupciós kérdéskört. A TI évek óta hangoztatott álláspontja, hogy e téren új törvényre van szükség. A kapkodó, átgondolatlan jogalkotásra példa, hogy a tavalyi becikkelyezett, de hatályba még nem lépett elektronikus közbeszerzést – belátva a teljes felkészületlenséget – egy újabb évvel kitolták. Rengeteg közbeszerzést érintő módosítás özönlött a házba, amelyek között van szakmai alapon támogatható is (erre példa a T/11025/140 módosítót). Ugyanakkor a jogalkotó újabb Kbt. változtatási hulláma csak a megoldás kitolása. Két elhibázott törvényhelyre hívjuk fel a figyelmet.
A hivatalos közbeszerzési tanácsadó ezen túl a törvény alapelveinek betartatását is hivatott lenne ellátni, ráadásul jogszabálysértés esetén a Hivatal elnökéhez lesz köteles fordulni. Mindez addig elképzelhetetlen, amíg a tanácsadó az ajánlatkérőtől nem teljesen független. Ma a hivatalos közbeszerzési tanácsadók jelentős része a munkáltatójánál végez tanácsadó tevékenységet (lásd Kbt. 11.§ (6) bekezdés) vagy ügyvédi elfoglaltság mellett folytat tanácsadó tevékenységet. Egyik munkavállalói forma sem biztosít a munkáltatótól, megbízótól megfelelő függetlenséget.
Az új 17/E. § értelmében egy újabb ellenőrzési forma jön létre: meghatározott beszerzéseknél a törvényszerűséget az államháztartásért felelős miniszter (pénzügyminiszter) által kijelölt szakértő lesz jogosult ellenőrizni és jelenteni annak. Nem érthető, hogy mi szükség van a hasonló hivatalos közbeszerzési tanácsadó által végzett ugyanilyen törvényi ellenőrzés mellé tenni még egyet. A párhuzamos ellenőrzési mechanizmusok nagyban gyengítik a közérdeket.