A TI a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19-20.§-ait alapul véve kérte az NFÜ elnökét, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó megkeresésének 15 napon belül tegyen eleget.

Dr. Vági Márton, az NFÜ elnöke 2010. március 24-én kelt válaszlevelében kifejtette, csak abban az esetben tudja eljuttatni a kért jelentést a TI-hoz, amennyiben a szervezet az adatigénylési kérelmét indokolja, valamint tájékoztatja az NFÜ-t a dokumentum felhasználásának céljáról.

Mivel a TI az NFÜ elnökének válaszával nem értett egyet, az adatvédelmi biztoshoz fordult. Az ombudsman 2010. június 3-án kelt állásfoglalásában megállapította, hogy az igényelt adatok hozzáférhetővé tétele nem veszélyezteti az NFÜ törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, ezért a megismerésüket bárki számára biztosítani kell, mégpedig tekintet nélkül az adatigénylés indokára. Egyben felszólította az NFÜ elnökét a kért dokumentum elektronikus másolatának haladéktalan kiadására, melyet a Transparency International Magyarország ezidáig nem kapott meg.

A TI az adatigénylés megfogalmazásakor a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény preambulumában foglaltakat kívánta a gyakorlatba átültetni, mely szerint „a hazai és uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések sikere nemzeti érdek. A fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését biztosító jogszabályok megalkotása és érvényesítése ezért minden felelős, hazafias közéleti erő közös érdeke és kötelessége. Jogos igénye Magyarországnak, hogy e nemzeti közös nevező érvényesítése érdekében a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügye jogi-politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt”.

A Transparency International Magyarország az adatigényléssel egyrészt küldetésének, másrészt az idézett preambulum szervezetre háruló kötelezettségének szeretett volna eleget tenni.

 

 

A Transparency International pert nyert az Alkotmányvédelmi Hivatal (NBH) ellen

2010. június 23.

A Fővárosi Bíróság mai ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt (volt Nemzetbiztonsági Hivatal), hogy 15 napon belül hozzá nyilvánosságra azoknak a cégeknek a listáját, akik részt vehetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, közbeszerzési törvény hatálya alól kivont beszerzésekben.

A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó és a verseny tisztaságát biztosító közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete, melyet a 143/2004 (IV. 29.) Korm. rendelet szabályoz. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről – a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül – az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt.

A Transparency International Magyarország (TI) az NBH-nak küldött adatigénylésében azt kérte közölni, hogy mely cégek szerepelnek a jegyzékben, azonban a hivatal ezt megtagadta. A TI ezért a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze a Nemzetbiztonsági Hivatalt a jegyzék tartalmának, mint közérdekű adatnak a közlésére.

A Fővárosi Bíróság mai nem jogerős ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy a kért jegyzéket 15 napon belül adja ki a felperes részére és a perköltségeket fizesse meg. Az ítélet indoklásában a Bíróság két kérdéskört vizsgált. Elsődlegesen, hogy közérdekű adatról van-e szó, másodlagosan pedig, hogy milyen következtetéseket lehet majd levonni a nyilvánosságra hozott jegyzék alapján. A bíróság kétséget kizáróan megállapította, hogy közérdekű adatról van szó, miután a jegyzék alapján kiválasztott cég által nyújtott szolgáltatást közpénzekből fedezik, így ezek felhasználásának módjáról való tájékozódás közérdekűnek minősül. A Bíróság ezentúl úgy ítélte meg, hogy nem lehet nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva nem lehet megtagadni a jegyzék nyilvánosságra hozatalát.  Az ítélet indoklása szerint a jegyzékből csak a cég neve, tevékenységi köre derül ki, valamint az a tény, hogy a cég nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Ezt különösen fontos kihangsúlyozni, miután a Hivatal főigazgatója nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva tagadta meg a kért jegyzék közlését.

Az oldalhoz kapcsolódó dokumentumok:

NFÜ levelezés 5. (114.5 kB)
2010-07-27

NFÜ levelezés 4. (426.73 kB)
2010-07-27

NFÜ levelezés 3. (1.12 MB)
2010-07-27

NFÜ levelezés 2. (386.8 kB)
2010-07-27

NFÜ levelezés 1. (466.79 kB)
2010-07-27

Jóri András levele (1.01 MB)
2010-07-27