Korrupciós felmérések
Javult Magyarország korrupciós megítélése
Metropol - 2009. november 17.
Bár Magyarország egy helyet javított és így 46. lett a Transparency International (TI) 2009-es korrupció érzékelési indexének (CPI) rangsorában, a szervezet európai és közép-ázsiai igazgatója szerint ezzel nem lehet elégedett az ország.
Az igazgató szerint semmiképp nem vigasztalhatja Magyarországot az, hogy a szomszéd országokat megelőzte, illetve, hogy másutt még akutabbak a problémák. "Teljesítményünk semmiképp nem dicsérhető" - fogalmazott Marschall Miklós, aki szerint a korrupció méregfogát a párt-, illetve a kampányfinanszírozás átláthatatlansága jelenti az országban.
Az igazgató szerint a Bajnai kormány - a korrupció leküzdését célzó - intézkedései a nemzetközi befektetői körökben pozitív visszhangot váltottak ki. "Ez vonatkozik a parlament elé terjesztett legutóbbi csomagtervre is, amelynek egyes elemeiről lehet ugyan vitatkozni, de végre történik valami" - tette hozzá.
A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül a 46. helyen álló Magyarországot csak Szlovénia, Észtország előzi meg, Csehország, Szlovákia, de különösen Bulgária és Románia a korrupció tekintetében Magyarország mögött van. Érzékelhető a romlás Csehországban és Szlovákiában, valamint Lettországban. Csehországban és Lettországban a politikai instabilitás, a gyakori kormányváltások rontották az indexet, Szlovákiában pedig a korrupciós botrányok eredményezték a komoly visszacsúszást.
A közvetlenül Magyarország mögött lévő Lengyelországban ugyanakkor javult a helyzet, ami a Tusk-kormány legújabb korrupcióellenes intézkedéseivel magyarázható.
Magyarországot és Lengyelországot kivéve általában romlott az úgynevezett átmeneti gazdaságok minősítése, különös tekintettel Csehországra és Szlovákiára.
Oroszországban pedig évente 300 milliárd dollárt költenek vesztegetésre a Transparency International szerint, s a szervezet úgy véli, hogy ebben a helyzetben nem képes eredményt elérni semmiféle korrupcióellenes állami politika, vagy társadalmi ellenőrzés. Oroszország korrupció érzékelési indexe (CPI) alapján a megfigyelt 180 ország között a tavalyi 147. helyről a 146. helyre került, s a listán olyan országok követik, mint Zimbabwe, Angola és Venezuela.
A TI szerint az éves korrupciós listát az idén a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd a sorban Dánia, Szingapúr és Svédország következik. Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa. A köz-, illetve vállalati szféra korrupciójának üzent hadat az 1993-ban a Világbank volt elnöke, Peter Eigen által alapított TI nemzetközi korrupcióellenes szervezet.
A szervezet közhasznú társaság, tevékenységét alapítványok, cégek, kormányzati intézményektől befolyt összegekből, illetve adományokból finanszírozza. Mintegy 100 országban aktív, így Magyarországon is önálló szervezettel rendelkezik.
A Transparency International éves jelentésével kapcsolatban készítői mindig hangsúlyozzák, hogy a korrupció nehezen mérhető. Ezért az úgy készül, hogy a TI üzletembereket, kockázati elemzőket kérdez, illetve felhasználja különböző elismert és hiteles szervezetek felméréseit, amelyek összehasonlítható adatokat tartalmaznak a korrupcióról. Az adott szervezetek között van egyebek mellett a Világgazdasági Fórum, a Columbia Egyetem, a Freedom House, továbbá a Bertelsmann Alapítványt. Az idei jelentés 10 tekintélyes szervezet felmérései alapján készült.
Korrupció – Bahreinnel egy mezőnyben vagyunkVG - 2009. november 18.
Nem változott Magyarország korrupciós megítélése. Egy lépéssel feljebb került ugyan a világranglistán, de változatlanul a középmezőnyben, a 46. helyen rostokol Bahrein és a Zöld-foki-szigetek társaságában a Transparency International (TI) idei korrupcióérzékelési indexe alapján.
A listán Új-Zéland, Dánia, Szingapúr és Svédország foglalja el az első négy helyet 9 fölötti pontszámmal, míg Burma, Afganisztán és Szomália zárja a sort 1,5 alatti indexszel.
Tovább a teljes hírre!
Új-Zéland a legkevésbé korrupt ország, Magyarország 46.NOL - 2009. november 17.
A Transparency International (TI) éves korrupciós listáját az idén a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd a sorban Dánia, Szingapúr és Svédország következik. Magyarország az idén egy helyet javítva a 46. helyre került a listán.
A szervezet kedden Berlinben közzétett éves jelentése szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa.
A korrupció ellen küzdő, nemzetközi társadalmi szervezet idei listáján 180 ország szerepel. Az összehasonlító jelentés mindenekelőtt a közszféra korrupcióját méri, és elsősorban befektetők, üzleti, illetve kockázati elemzők véleményét tükrözi.
A listát a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd a sorban Dánia, Szingapúr, Svédország, Svájc, Finnország, Hollandia és Ausztrália következik. A jelentés szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa, de nem sokkal marad el ebből a szempontból Mianmar, Irak, Szudán és Csád sem, majd a posztszovjet országok, Üzbegisztán és Türkmenisztán következnek Irán és Haiti társaságában. A korrupciós mutató tekintetében a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett Ukrajna, amely Oroszországgal együtt "holtversenyben" a 146. helyen áll. Oroszország pozíciója egyébként a tavalyihoz képest alig változott.
A helyezés mellett szerepel az úgynevezett korrupciós index is, amely számos nemzetközi tekintélyű szakértő és független intézet véleményén alapul. A szóban forgó index 0 és 10 között osztályozza a korrupció mértékét az egyes országokban, 5 alatt súlyosnak, 3 alatt pedig már válságosnak minősítve a helyzetet.
Magyarország az idén is - akárcsak tavaly - 5,1-es osztályzatot kapott és ezzel közepesen korrupt országnak számít, a helyezése eggyel javult, az idén a 46. lett az országok rangsorában.
A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül mind a helyezést, mind az osztályzatot tekintve csak Szlovénia és Észtország előzi meg Magyarországot, míg Lengyelország, Csehország, Szlovákia, de különösen Bulgária és Románia a korrupció tekintetében mögötte "kullog". A listán Lengyelország a 49. Csehország és Litvánia egyaránt az 52. Lettország és Szlovákia az 56., Bulgária és Románia pedig a 71. helyen áll. A Magyarországot megelőző Szlovénia és Észtország a listán holtversenyben a 27. helyet tölti be.
Az Európai Unió tagállamait, továbbá Norvégiát és Svájcot összehasonlítva Magyarország a 21. helyen áll, azaz a lista alsó harmadában foglal helyet. Mögöttünk van Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Olaszország, Bulgária, Görögország és Románia. Az uniós tagországok listáját Dánia és Svédország vezeti. Magyarországot ebben az összehasonlításban is Észtország és Szlovénia előzi meg.
A jelentés okokat nem elemez, az úgynevezett korrupciós észlelési index a nemzetközi üzleti közvélemény álláspontját tükrözi az adott ország korrupciós kockázatairól, és elsősorban a közszféra, nem pedig az üzleti szektor korrupciójával foglalkozik.
A tekintélyes nemzetközi szervezet szakértői jelentésükben rámutattak: a legkorruptabbnak számító országokban a különböző háborúk, illetve etnikai konfliktusok, a növekvő elszegényedés mellett a lakosságot a jogállami intézmények működésének csődje, az igazságszolgáltatás korrupciója, valamint a hatékony parlamenti ellenőrzés teljes hiánya és ezzel párhuzamosan az elharapódzó megvesztegetés is sújtja. A beszámolóból kitűnt az is, hogy az egy év óta tartó nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság szerte a világon hozzájárult a korrupció erősödéséhez.
A jelentés hangsúlyozta: mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban az eddiginél erőteljesebb intézkedéseket kell tenni a korrupció leküzdésére. Rámutatott arra is, hogy bár gazdagabb országokban különböző csomagtervet fogadtak el a korrupció visszaszorítására, a közpéntekkel való gazdálkodás átláthatósága még mindig nem biztosított megfelelően.
A dokumentumot a Transparency International immár hagyományosan megküldi az érintett országok kormányainak, és reméli, hogy az abban foglaltakat figyelembe is veszik.
Szünetel a korrupció elleni harc?
MR1 Kossuth Rádió - 2009. június 24.
Szünetel a korrupció elleni harc - gyakorlatilag ezt állítja a Transparency International legfrissebb kutatása. Pedig ígéret volt bőven a csúszópénzek visszaszorításáért. A szervezet azt a 38 országot vizsgálta, amelyek korábban elfogadták az OECD korrupció ellenes egyezményét.Köztársasági Etikai Tanács, Közpénzügyi Államtitkárság, Tiszta Kezek Hivatala, Antikorrupciós Tanácsadó Testület és Közrendvédelmi Hivatal - csak néhány példa arra, hogy hányszor és hányféle elképzeléssel futott neki a kormány 2002 óta a korrupció elleni harcnak.
Gyurcsány Ferenc 2005 elején egy „közhigiéniai csomag” megalkotását ígérte, 2006-ban pedig egy, az átláthatóságot is erősítő közjogi tervvel kezdte a kormányzást, a Zuschlag-botrány kirobbanásakor pedig egy hétpontos tisztasági csomaggal akart rendet tenni a párt- és kampányfinanszírozásban és a képviselők juttatásaiban. Gyurcsány Ferenc egyik utolsó ötlete az volt, hogy - amerikai mintára létrehoznák a Közrendvédelmi Hivatalt. Még februárban így indokolta az elképzelést:- Nem jó, ha Magyarországon az a kép alakul ki, hogy magas a korrupció szintje, a hétköznapi, hivatali korrupció szintje. Ez Magyarország egyik legszörnyűbb nyavalyája, de nem az a dolgunk csak, hogy elemezzük, hanem az, hogy ezzel szemben fellépjünk. A hivatal felállítás és az ehhez kapcsolódó összes lépés megtételére a következő hónapokban sor kerülhet.
A bejelentés már ekkor nagy vitákat váltott ki. Az akkor még működő Antikorrupciós Tanácsadó Testület is csak a minisztérium honlapján olvasta a kormányfő terveit - legalábbis ezt mondta műsorunknak a testület egyik tagja, aki nem tud arról, hogy a testület ilyen minőségében ebbe bekapcsolódott volna. Az Antikorrupciós Tanácsadó Testület egyébként 2007-ben alakult, de nem volt túl mozgalmas az elmúlt néhány hónapjuk. A múlt év őszén volt egy tanácskozásuk, ám ezután valószínűleg nem is volt ülése ennek a testületnek – mondja Finszter Géza.Az ombudsmani hivatal szerint nincs túl sok értelme a Közérdekvédelmi Hivatalnak, ami a névtelen feljelentők országából fizetett feljelentők országát csinálna.
Hajas Barnabás osztályvezető itt, a 180 percben, tavasszal azt mondta:
- Úgy lehetne a sokasodó hatóságok rendszerét szemléletes példával megvilágítani, hogy eddig a korrupció elleni küzdelem maga a gyermek, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az APEH, az ügyészség, a bíróság, a közbeszerzések tanácsa mellett egy újabb, mindazonáltal meglehetősen drága bába lenne a Közérdekvédelmi Hivatal. E tekintetben felesleges lenne több százmillió forintot erre a kérdésre költeni.
Közben Kondorosi Ferenc államtitkár így érvelt:
- Híre van az intézménynek, és ez sokak számára visszatartó erő. Ahol nagyon nehéz lesz majd eredményt elérni, azok a nagy befektetők, a nagy tendereket kiírók, a korrupció igazából a legveszedelmesebb arcát a közbeszerzések terén és a koncessziós megállapodások világában produkálja.
Decemberben egyébként a civilek, köztük Alexa Noémi a Transparency International egyik vezetője is kilépett az antikorrupciós koordinációs testületből. Azt mondta, úgy érezték, nincs sok értelme a munkájuknak.
- Gyakorlatilag funkcióját vesztette a testület. Az lett volna a szerepe, hogy a stratégia végrehajtását felügyeli.
Sajtóhírek szerint a szocialista frakció már nem lelkesedik egy olyan feljelentő hivatalért, amely nem csak védelemmel, hanem jutalommal is honorálná a bejelentőket. Volt olyan ötlet, hogy esetleg a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét bővítenék, de már aligha történik érdemi előrelépés az ügyben. Maradnak tehát a stratégiák és a statisztikák, vagyis a civil elemzések, hogy éppen hol tart Magyarország a korrupciós listán.
„Magyarország semmit nem tesz a korrupció ellen”MNO - 2009. június 23.
Rosszul teljesít Magyarország a korrupció elleni küzdelemben, ugyanis szinte semmit nem tesz a korrupcióellenes program céljainak eléréséért – közölte a Transparency International (TI).
A kedden megjelent kutatásban a korrupció elleni küzdelem érdekében aláírt OECD-egyezmény megvalósulását vizsgálta a TI 36 országban, és megállapították: közülük mindössze négy – Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok – mutatkozott aktívnak a kenőpénzek visszaszorításában és a korrupció szankcionálásában. Tizenegy ország kapott „közepes” értékelést, míg 21 állam – köztük Magyarország is – alig vagy egyáltalán nem tesz semmit a korrupció mérséklését célzó OECD-egyezmény megvalósításáért – áll a kutatásról kiadott s az MTI-hez is eljuttatott sajtóanyagban, melyben Alexa Noémit, a TI magyarországi szervezetének vezetőjét is idézik. Szerinte valós politikai elkötelezettségre van szükség a korrupció visszaszorításához Magyarországon. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mainál erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.
A kutatásból kiderül, hogy a vizsgált országokban jellemzően a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása vagy forráshiány hátráltatja a korrupció elleni harcot. A tanulmány az okok közé sorolja azt is, amikor nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva indokolják korrupciós ügyek ejtését. A Magyarországra vonatkozó megállapításokból Alexa Noémi azt emelte ki, hogy többnyire a megfelelő jogszabályok és az erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupcióellenes harc esélyeit. Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak, és ha a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények – tette hozzá a magyarországi szervezet vezetője. A jelentés megjegyzi, hogy Magyarországon idén 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult.
Korrupciós rovót kaptunk a Transparency Internationaltől
NOL - 2009. június 23.
A világ gazdaságát meghatározó országok sikertelenek a korrupció visszaszorításában - derült ki a Transparency International (TI) legfrissebb kutatásából, amely a korrupció-elleni küzdelem céljával aláírt OECD-egyezmény megvalósulását vizsgálta 36 országban. Magyarország szinte semmit nem tesz a célok eléréséért.
A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Korrupció-ellenes Egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a „házon belüli” korrupció ellen. A megállapodás, amelyhez tavaly csatlakozott Izrael és Dél-Afrikai Köztársaság is, elsősorban a nagy nemzetközi tranzakciók során elkövetett visszaélésekre fókuszál. Az OECD célja, hogy Kína, India és Oroszország is aláírja az egyezményt. A célok megvalósulásáról évről-évre jelentést tesznek közzé.
Eszerint 36 ország közül mindössze négy volt aktív a kenőpénzek visszaszorításában és a korrupció szankcionálásában, 11 közepes értékelést kapott, míg 21 állam – köztük Magyarország – alig vagy egyáltalán nem tesz semmit a korrupció mérséklését célzó megállapodás megvalósításáért. - Valós politikai elkötelezettség kell a korrupció visszaszorításához – mondta Alexa Noémi, a TI hazai szervezetének vezetője, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mostaninál erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.
A kutatásból kiderül, hogy számos akadálya lehet a korrupció elleni hatékony fellépésnek: jellemzően a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása, vagy forráshiány hátráltatja a harcot. A tanulmány az okok között sorolja azt is, amikor nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva indokolják a korrupciós ügyek ejtését.
- Magyarországon jellemzően a megfelelő jogszabályok és az erős nyomozati eszközök hiánya rontja az esélyeket – emelte ki Alexa Noémi. - Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak és a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények – tette hozzá.
Magyarországon idén 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult. A riport név szerint említi a legnagyobb visszhangot kiváltó ügyeket, cégeket, amelyek között szerepel a Magyar Telekom, a Siemens, a Gripen (BAE Systems), a Strabag,
és a Rail Cargo Austria.
Transparency International: Szinte senki nem harcol a korrupcióval
origo - 2009. június 23.
Bár nemzetközi egyezményben vállalta a korrupció elleni harcot, szinte semmit nem tesz Magyarország a kenőpénzek leküzdéséért - állapította meg a Transparency International jelentése. Magyarországon és a 35 másik vizsgált ország többségében is lesújtó a helyzet: a rossz jogszabályok és a politikai elkötelezettség hiánya akadályozza az előrelépést. A felmérés mindössze négy országnak adott jó osztályzatot a korrupció elleni lépésekre.
Szinte semmit nem tesz Magyarország a korrupció elleni harcban - állapította meg a Transparency International kedden közzétett vizsgálata. A magyarok nincsenek egyedül ezzel - a nemzetközi civil szervezet által vizsgált 36 országból mindössze négy tett érdemi lépéseket a korrupció ellen, noha mindannyian nemzetközi egyezményben vállalták a kenőpénzek elleni harcot.
A Transparency International jelentése azt vizsgálta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) 1999-es korrupcióellenes egyezményét mennyire veszik komolyan az aláíró országok. Az egyezményben 38 ország, köztük Magyarország is résztvett a kezdetektől, a jelek szerint azonban az aláírók többségében nincs meg a valódi politikai elkötelezettség a korrupció elleni harcra. A Transparency International megállapítása szerint csupán Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok küzd azóta erős szervezettel és nagy hatékonysággal a korrupció ellen.
További 11 állam közepes sikerrel vette fel a korrupció elleni harcot, a többi 21 - köztük Magyarország - azonban szinte teljesen inaktív, nem, vagy csak alig tesz valamit az ügy érdekében - derül ki a szervezetnek az [origo]-hoz eljuttatott közleményéből. A kudarc okai között a szakértők a megfelelő jogszabályok hiányát és a nyomozásokat érintő politikai befolyást említik, továbbá azt, hogy a korrupció elleni harcra az országok nem fordítanak elegendő pénzt.
"Magyarországon jellemzően a megfelelő jogszabályok és erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupció-ellenes harc esélyeit" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi szervezetének vezetője. "Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak és a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, addig nem várhatók jobb eredmények" - tette hozzá (A magyarországi közéletben uralkodó korrupcióról és a pártfinanszírozás sötét ügyleteiről itt olvashat bővebben).
A nemzetközi szervezet jelentése szerint Magyarországon összesen 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult 2009-ben, amelyekben a gyanú szerint magyar cég követhetett el külföldi visszaélést, vagy nemzetközi cég keveredett korrupcióba Magyarországon. A jelentésben megemlített cégnevek között olyan nagy cégek szerepelnek, mint a Siemens, a Gripen, a Magyar Telekom, a Strabag vagy a Rail Cargo Austria.
Alexa bízik a folytatásban
Zetapress - 2009. június 4.
Zsúfolásig megtelt a budai GlaxoSmithKline tárgyalóterme, ahol a Tranparency International Magyarország igazgatója és a GSK ügyvezető igazgatója mondták véleményüket a Globális Korrupciós Barométerről. Az elhangzottakról mi is beszámoltunk. A nem egészen félórát tartó ismertetés után következtek az újságírói kérdések.
A kérdés-feleletek mintegy húsz percen belül befejeződtek, viszont a személyes interjúra, több mint egy órát kellett várnunk a tévék és a rádiók miatt. Szarvas István türelmes volt.
– Milyen kapcsolatban vannak a Transparency Internationallal? Milyen területen érzik a korrupciós hatásokat? – kérdezte Leitner Györgytől, a GSK igazgatójától.
Cégünk a TI Vállalati Támogató Fórumának elkötelezett tagja elkötelezett amellett, hogy az egészségügy átlátható legyen. Szomorúan tapasztalom, hogy cégünk – amely világcég – központi vezetőinek bizalma csökkent Magyarország iránt a nem megfelelelö átláthatóság miatt. Ami a konkrét problémákat illeti, egyes orvosok befolyásolhatók a gyógyszer felírások terén: nem biztos, hogy a legmegfelelőbb gyógyszert írják fel. Ezen a területen sokszor hátrányba kerülünk.
Igazgató Asszony! Önök 2006. októbere óta működnek, de komoly tekintélyt és siker könyvelhetnek el. Önök levele hatására lépett vissza egy miniszter jelölt, itt járt az IT világszervezetének elnöke: Hunguette Labelle asszony, beválasztotta Önöket a kormány az Anti-korrupciós Bizottságába. Negatívumként csak azt tudom említeni, hogy ennek a bizottságnak a javaslatát a mai napig nem tárgyalta a kormány – kérdeztük ezután Alexa Noémit, a TIM igazgatóját.
Így van, ahogy mondja, csakhogy mi ebből a bizottságból kiléptünk. A 18 tagból velünk együtt kilépett három civil szervezet képviselője azért, mert tavaly februártól ezt a kidolgozott és elfogadott stratégiaanyagot nem tárgyalta meg a kormány. Amiről én a mostani tájékoztatón beszéltem, az a jelenleg előkészítés alatt álló antikkorrupciós csomag, mely a bizottság által elfogadott csomag egy része. Ez tartalmazza a Közérdek Védelmi Hivatal létrehozását és a korrupciós esetekről szóló bejelentéseket fogadó intézmények erősítését és a bejelentők védelmének biztosítását. Ez utóbbit már a bizottságban is szorgalmaztuk. Bízunk benne, hogy ezekből lesz valami és ősszel először a kormány, majd az országgyűlés tárgyalni fogja.
A Közbeszerzések Tanácsa nyílt pályázatot hirdetett egy vizsgálat elvégzésére Közbeszerzési korrupciós ügyek sajtóban megjelenő anyagok feldolgozására és kiértékelésére ezt megnyerte egy intézet és anyagot elkészítette, csak nem került ismertetésre. Tud Ön erről?
Tudom, hogy egy cég megnyerte a megbízást, csak azt nem tudtam, hogy elkészült az anyag.
Ősszel megint elkészül az országok úgynevezett CPI korrupciós indexe. Ez mindig nagy vihart okoz, sok parlamenti képviselő hivatkozik rá. Tavaly erősen romlott a helyezésünk. Idén milyen eredményt vár?
Ez mindig az előző két év értékelése alapján készül. Az elmúlt 7-8 évben ez az index az ötös szám körül mozgott, tavaly 5.1 volt. Ez 1-től 10-ig van és az 1 a legjobb. Az elmúlt két évben én nem érzékeltem jelentős pozitív előrelépést. Nagybb botrányokról nagyon helyesen írtak, illetve beszámoltak a médiák. Nyomoz a rendőrség, néhány ügyben az ügyészség is foglalkozik velük, de eddig példaértékű bírói ítéletek nem születtek. Lehet, hogy ezek az események visszavetik helyezésünket.
Czakó Borbála, hazánk londoni nagykövete egy interjúban azt mondta nekem, hogy a nők kevésbé korruptak, mint a férfiak. Most már a világszervezet elnöke is hölgy. Mi erről az Ön véleménye?
Nem hiszem, hogy a Világszervezet elnökét azért választották, mert hölgy. A nem kérdése ezt nem befolyásolta, egy kuratórium választotta demokratikusan. Én nem találkoztam még olyan felméréssel, amely azt mutatta volna, hogy a nők kevésbé korruptak – felelte.
Az egészségügyben fizetjük a legtöbb kenőpénzt
HVG - 2009. június 3.
A pártokat és az üzleti szférát tartjuk a legkorruptabbnak. A magyar lakosság 14 százaléka fizet csúszópénzt, elsősorban az egészségügyben. A Transparency International korrupicós barométerét hozták ma nyilvánosságra.
Hatvankilenc országban több mint 73 ezer ember megkérdezésével zajlott 2008 októbere és 2009 februárja között a Transparency International Globális Korrpuciós Barométer névre hallgató felmérése. A magyarországi megkérdezettek az üzleti szektort (47 százalék) és politikai pártokat (42 százalék) tartják a legkorruptabbnak - derült ki a ma nyilvánoságra hozott eredményekből.
"Ma már sokkal kevésbé toleráljuk a korrupciót, mint korábban"- kommentálta az eredményeket Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország igazgatója. Ráadásul a lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben. Ez nemzetközi szinten sem mutat sokkal kedvezőbb képet: 69 vizsgált ország válaszadóinak több mint a fele úgy véli, az üzleti szektor megvesztegetéssel próbál hatást gyakorolni a politikára és a törvénykezésre. Ugyanígy tízből mindössze három válaszoló hisz a kormányok antikorrupciós törekvéseiben, 68 százalékuk pedig korruptnak tartja a politikai pártokat. Utánuk a közsszféra, a parlament, a média és az üzleti szektor következik. A sort az igazságsztolgáltatás zárja.
A Globális Korrupciós Barométer azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közműszolgáltatók végeztek. Ha a 69 ország összes megkérdezettjének adatait nézzük, abból az derül ki, hogy világszerte legtöbbet a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak és az ingatlan-nyilvántartóknak fizetnek, ezt követi az egészségügy, az oktatás és az adóhatóság.
Az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt, ez a Gallup által 2007-ben mért 9 százalékos rátához képest romlást mutat. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a kenőpénzek értéke 6 és 22 ezer forint között mozog. Alexa Noémi újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, ez alacsonynak is tűnhet, de azt nem tudhatjuk, hányan hallgatták el az ilyen típusú tapasztalataikat. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18-17 százalékos, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2-3 százalékos volt a megvesztegetések aránya.
A 2007-es adatokhoz viszonyítva nem nőtt a korrupciót bejelentők száma sem, a korrupciót észlelők mindössze 3 százaléka tesz bejelentést. "Az emberek nagy része nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. A legtöbb megkérdezett szerint, a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok" - mondta Alexa.
A felmérésből az is kiderül, hogy azok közé az orszégok köző tartozunk, ahol a megkérdezettek kevesebb mint 30 szátaléka lenne hajlandó többet fizetni egy korrupciómentes vállalat termékeiért.
A hazai adatok egyértelművé teszik, hogy amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. „A vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik” – tette hozzá Alexa. A Transparency International által sok országban kipróbált, a közbeszerzéseket nem újabb szabályokkal, hanem önkéntes vállalásokkal tisztító átláthatósági megállapodások épp ezt a célt szolgálják - hangsúlyozta, hozzátéve: több felderített korrupciós ügy és a bejelentők védelmének erősítése is fontos lépés lehet. A témával foglalkozik a HVG holnap utcára kerülő száma is, amelyben Michael Hershman biztonsági szakértő, a TI egyik alapítója nyilatkozik lapunknak.
A sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló GlaxoSmith Kline egészségügyi cég vezérigazgatója, Leitner György a elmondta: fontos nekik a korrupcióellenesség, mert "az egészségügy a megvesztegetésben minden szektort megelőz Magyarországon". Arról is beszámolt, hogy a multinacionális cég éppen egy pénzügyi központ létrehozosát tervezi, egyelőre azonban Románia transzparensebbnek tűnik számukra, mint Magyarország.
Egyre több magyar fizet kenőpénzt
Zetapress - 2009. június 3.
A Transparency International ma megjelent legfrissebb felmérése szerint a lakosság fele úgy véli, hogy az üzleti szféra vesztegetések útján befolyásol politikai döntéseket. Magyarországon az emberek legnagyobb része az üzleti szektort, illetve a politikai pártokat tartja a legkorruptabbnak – tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón.A korrupcióellenes világszervezet által szerdán bemutatott Globális Korrupciós Barométer közvéleménykutatás az átlagemberek korrupcióval kapcsolatos véleményét és tapasztalatait tárja fel. Az eredmények szerint Magyarországon minden harmadik ember úgy véli, hogy a kormány korrupció elleni törekvése hatástalan. A régióban lévő országok közül nálunk a legrosszabb a kormány megítélése, szemben Ausztriával, ahol a legjobb.A Globális Korrupciós Barométer azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel.
Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közmű-szolgáltatók végeztek.A magyarországi megkérdezettek az üzleti szektort (47%) és politikai pártokat (42%) tartják a legkorruptabbnak. Az eredmény a nemzetközi átlagot tükrözi. Az üzleti szektorról alkotott vélemény világszerte egyre lesújtóbb: az emberek több mint fele véli úgy, hogy az üzleti szféra gyakran megvesztegetéssel próbálja befolyásolni a politikát, törvénykezést, szabályozásokat.A nemzetközi eredmények egy gazdasági válság következtében józanul gondolkodó lakosságot, gyenge jogszabályi környezetet és a vállalatok számonkérhetőségének hiányát mutatják – mondta Huguette Labelle a Transparency International elnöke. – Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a lakosság hajlandó a tiszta vállalatokat támogatni. A vállalatok részéről nagyon erős elkötelezettségre van szükség, elengedhetetlen a kormányzattal való pénzügyi és egyéb kapcsolataik átláthatóságának erősítése – tette hozzá Labelle.
A Globális Korrupciós Barométer 2009-es adatai szerint, az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14%-a fizetett valamilyen formában csúszópénzt. A Gallup által 2007-ben mért 9%-os rátához képest ez jelentős visszaesést mutat. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18-17%-os, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2-3%-os volt a megvesztegetések aránya.Nagyon szomorú, ám nem teljesen váratlan, hogy Magyarországon az egészségügyben fizetik a legtöbb kenőpénzt, hiszen rengeteg megoldatlan probléma van a szektorban – így többek között a hálapénz kérdése is. A GlaxoSmithKline, mint a Transparency International Vállalati Támogató Fórumának tagja elkötelezett amellett, hogy az egészségügy átlátható és tiszta legyen, és ehhez szeretnénk tevőlegesen mi is hozzájárulni – jelentette ki Leitner György, a GSK ügyvezető igazgatója.
Továbbra is alacsony a korrupciót bejelentők száma
A 2007-es adatokhoz viszonyítva a korrupciót bejelentők száma is közel azonos. A Globális Korrupciós Barométer szerint, a korrupciót észlelők mindössze 3%-a tesz bejelentést. Az emberek nagy része nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. A legtöbb megkérdezett szerint, a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok.A jelenleg előkészítés alatt álló kormányzati antikorrupciós csomag tartalmazza a korrupciós esetekről szóló bejelentéseket fogadó intézmények erősítését és a bejelentők védelmének biztosítását. Amennyiben ezek az elemek megvalósulnak, illetve hatékonyabbá tudjuk tenni a korrupciós ügyek felderítését, minden valószínűség szerint jelentősen javulni fog a magyar helyzet – jelentette ki Alexa Noémi a Transparency International Magyarország igazgatója.
Javaslatok
A hazai adatok egyértelművé teszik, hogy amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. – A vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik – tette hozzá Alexa. A Transparency International által sok országban kipróbált, a közbeszerzéseket nem újabb szabályokkal, hanem önkéntes vállalásokkal tisztító átláthatósági megállapodások épp ezt a célt szolgálják.
Globális Korrupciós Barométer
Az üzleti szektort és a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak. A Transparency International megbízásából készült idei Globális Korrupciós Barométer 69 ország közel 75 ezer állampolgárának véleményét tükrözi. A Transparency International megbízásából a 2008. októbere és 2009. márciusa között zajló kutatást, a Gallup International végezte el. Magyarország idén először szerepelt a felmérésben.
Minden hetedik magyar vesztegetett tavaly a Transparency szerint
origo - 2009. június 3.
A magyarok fele úgy gondolja, hogy az üzleti és politikai elit korrupt, és az üzleti vezetők rendszeresen megvesztegetik a politikusokat - derül ki a Transparency International felméréséből. A kutatás szerint míg 2007-ben csak a magyarok 9 százaléka fizetett csúszópénzt, addig most már ez az arány 14 százalékos.A régióban lévő országok közül Magyarországon a legrosszabb a kormány megítélése a korrupció szempontjából, szemben Ausztriával, ahol a legjobb - ez az egyik megállapítása a Transparency International nevű szervezet kutatásának, amelynek eredményeit szerdán ismertették egy sajtótájékoztatón. Az úgynevezett Globális Korrupciós Barométer 69 országra terjed ki, Magyarországon a felmérés során 1024 embert kérdeztek meg.
Az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt - áll a TI közleményében, amely emlékeztet arra, hogy 2007-ben a Gallup hasonló kutatása még 9 százalékos arányról számolt be.
A TI felmérése szerint Magyarországon továbbra is az egészségügyben élnek legtöbben a megvesztegetéssel. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közmű-szolgáltatók végeztek. A magyarországi megkérdezettek az üzleti szektort (47 százalék) és politikai pártokat (42 százalék) tartják a legkorruptabbnak - közölte a szervezet, amely szerint ez az eredmény a nemzetközi átlagot tükrözi.
"A nemzetközi eredmények egy gazdasági válság következtében józanul gondolkodó lakosságot, gyenge jogszabályi környezetet és a vállalatok számonkérhetőségének hiányát mutatják" - mondta a sajtótájékoztatón Huguette Labelle, a Transparency International elnöke. "Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a lakosság hajlandó a tiszta vállalatokat támogatni. A vállalatok részéről nagyon erős elkötelezettségre van szükség, elengedhetetlen a kormányzattal való pénzügyi és egyéb kapcsolataik átláthatóságának erősítése" - tette hozzá Labelle.
"Nagyon szomorú, ám nem teljesen váratlan, hogy Magyarországon az egészségügyben fizetik a legtöbb kenőpénzt, hiszen rengeteg megoldatlan probléma van a szektorban - így többek között a hálapénz kérdése is" - fogalmazott a sajtótájékoztatón Leitner György, a GlaxoSmithKline gyógyszercég ügyvezető igazgatója.
A TI magyarországi szervezetének igazgatója, Alexa Noémi közölte, hogy a korrupció ellen a politikai élet és az üzleti szektor együttes fellépésére van szükség. Ehhez a nyilvánosságot, a médiát segítségül lehet hívni, ezenkívül a különböző közbeszerzési eljárásoknak is átláthatóknak kell lenniük - tette hozzá.
Csökkent a bizalom az üzlet és a politikai elit iránt
FN - 2009. június 3.
Csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt az utóbbi években Magyarországon - mondta közvélemény-kutatásukra alapozva a Transparency International Magyarország igazgatója, Alexa Noémi szerdán Budapesten.
A lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben; 2007-hez képest 9-ről 14 százalékra nőtt a Globális Korrupciós Barométer elnevezésű felmérés szerint a kenőpénzt fizetők aránya Magyarországon - közölte sajtótájékoztatón Alexa Noémi.
Felmérésük szerint a magyar társadalom nem lép fel a korrupció ellen, mindössze három százaléka tett hivatalos bejelentést azoknak, akik tapasztaltak ilyen cselekményeket.
Az intézményvezető rámutatott: 69 vizsgált ország válaszadóinak több mint a fele úgy véli, az üzleti szektor megvesztegetéssel próbál hatást gyakorolni a politikára és a törvénykezésre. Ugyanígy felmérésük szerint 10-ből mindössze három válaszoló hisz a kormányok antikorrupciós törekvéseiben, 68 százalékuk pedig korruptnak tartja a politikai pártokat.
A legkorruptabbnak Magyarországon az üzleti szektort tartották a válaszadók, második helyen a politikai pártok, harmadikon pedig a parlament áll. A világszintű felmérés szerint a legtöbb kenőpénz az utóbbi évben a rendőrséghez folyt be, ezt követik az igazságszolgáltatás, majd az ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók - közölte. Alexa Noémi megjegyezte: ha azonban a háztartások utóbbi évi kifizetett kenőpénzeit vesszük szemügyre, kiderül, hogy Magyarországon az egészségügyben fizette a társadalom - 18 százalékuk - a legtöbbet.
Következtetése szerint a korrupció ellen a politikai élet és az üzleti szektor együttes fellépésére van szükség. Ehhez a nyilvánosságot, a médiát segítségül lehet hívni, ezenkívül a különböző közbeszerzési eljárásoknak is átláthatóknak kell lenniük - hangoztatta.
Az igazgató elmondta, hogy a magyarországi felmérést 2008. októbere és 2009. februárja között végezték, a nemzetközi szervezet 69 országot vizsgált, összesen 73.132 embert kérdezett meg. Magyarországon 1.024 válaszadójuk volt ebben az időszakban, akik mindegyike 16 év feletti volt. A megkérdezés személyes interjúval, önkitöltő kérdőívvel, telefonos interjúval és on-line interjúval történt.
Leitner György, a GlaxoSmith Kline egészségügyi cég vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: fontos nekik a korrupcióellenesség, mert "az egészségügy a megvesztegetésben minden szektort megelőz Magyarországon".
Úgy látta, hogy az egyik legfontosabb, ami ide csalogatja a befektetőket, az a szerződések átláthatósága. Azt is megemlítette, hogy a gyógyszeripart "körüllengi az átláthatóság hiánya".
Hozzátette: az utóbbi 20 évben a gyógyszeriparban elindult egy megtisztulási folyamat, aminek még korántsem értek a végére. Cégük célja az, hogy a közbeszerzések a gyógyszeriparban legyenek átláthatók. A csecsemő-, illetve gyermekvédő oltások közbeszerzésében ez már javarészt megvalósult - fűzte hozzá.
Miért támogatom a TI munkáját?
|
Dr. Kósa Eszter szociális munkás, szociálpolitikus |
| |
 |
2005-ben kerültem kapcsolatba a Transparency Internationallel, amikor az uniós források felhasználásának korrupciós kockázatok alapján való elemzésére kaptam megtisztelő felkérést. 2006-ban ismét megkezdte magyarországi működését a TI, amit elengedhetetlenül fontosnak tartok a demokratikus működésmód mindennapi feltételeinek megteremtéséhez.
|
