Korrupció érzékelési index 2006

A Korrupció Érzékelési Indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI megbízásából a Passaui Egyetemen. A CPI tehát a „felmérések felmérése”, amely azt vizsgálja, hogy nemzetközi és helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ban szereplő országokban. A 2006-os CPI-ben 163 országra nézve találhatóak adatok - néggyel többről, mint tavaly.

Az Index a felmérések válaszadóinak véleménye alapján rangsorolja az országokat a lista legelején található „legtisztábbaknak” ítélt országoktól a lista legvégén található legkorruptabbakig. Mivel azonban az Indexben szereplő országok köre – és így az egyes országok helyezése is - ha kis mértékben is, de módszertani okokból (is) változhat évről évre, a sorrendnél fontosabb információt közvetít a korrupció érzékelési pontszám. Ez az érték 1 és 10 között változhat, az előbbi rendkívül jelentős, az utóbbi pedig rendkívül csekély mértékű korrupcióra utalva a felmérésekben megjelenő vélemények tükrében.

A 2006-os CPI elsősorban a korrupció elterjedtségére és a szegénység és a korrupció közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet világszerte. Az indexben szereplő országok majd háromnegyede – köztük az legalacsonyabb jövedelmű országok, pl. kettő kivételével az összes afrikai ország – nem éri el az 5-ös korrupció érzékelési pontszámot, majd felük pedig a 3-as pontszámot sem. Ez az átláthatóság és elszámoltathatóság súlyos hiányosságát és a korrupció rendkívüli elterjedtségét mutatja a világ szegénység által legjobban sújtott államaiban.

Európában az északi országok korrupciós helyzete a legjobb: Finnország és Izland (egyben a CPI-ben szereplő összes ország közül is a „legtisztábbak”) áll a lista élén, két másik skandináv országot, Dániát és Svédországot megelőzve. Ezek az országok a kivételesen kismértékű korrupciót jelző 9-es érzékelési pontszámnál is jobban teljesítettek, de a felmérések szerint a korrupció még itt is jelen van. Az európai sereghajtók között Fehéroroszországban a legrosszabb helyzet, de Albánia, Oroszország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina sem éri el még a 3-as pontszámot sem.

Magyarországot a közép-európai régió volt szocialista országainak többségénél valamivel kevésbé korruptnak érzékelték a felmérésekhez megkeresett szakértők és üzletemberek. A szomszédos országok közül egyedül Ausztriát, a nyolc, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet- és közép-európai ország közül pedig csak Észtországot és Szlovéniát találták „tisztábbnak”. A négy visegrádi állam közül Lengyelországban észlelik helyzetet legrosszabbnak, Magyarországon pedig a legjobbnak. Magyarország megítélése némileg javult tavaly óta. Elégedettségre azonban nincs okunk: az 5 és 5,4 határértékek között mozgó érzékelési pontszám továbbra is jelentősen elmarad a nyugat-európai országok többségében mérttől, és arra utal, hogy a 2006-ban a lista 41. helyén szereplő Magyarország a szakértők megítélése szerint továbbra is komoly korrupciós problémával küzd.

Miért támogatom a TI munkáját?
Szabó Márk, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
	Egy jólműködő demokrácia és piacgazdaság szabad emberek és átlátható intézmények nélkül elképzelhetetlen. A Transparency International működése e célok fontosságát mutatja, munkájukhoz ezért örömmel járulok hozzá.