Korrupció a politikában

A politikai korrupció kérdése mindannyiunkat érint: azért választunk politikusokat, politikai pártokat, mert abban bízunk, hogy a köz érdekében fognak tevékenykedni. Megválasztásukkal hozzáférést biztosítunk számukra a közpénzekhez és olyan hatalommal ruházzuk fel őket, amely befolyásolhatja hétköznapjainkat. Kiváltságos helyzetükből adódóan a politikusok vagy a politikai pártok óriási kárt tudnak okozni kapzsiságukkal; nem meglepő, hogy világszerte teljes feddhetetlenséget várunk el a politikai vezetéstől. A TI és a Gallup International 2003-ban és 2004-ben végzett kutatásai kimutatták, hogy a megkérdezett négy országból három szerint a politikai pártok a legkorruptabb intézmények. Válaszul e világméretű aggályra a TI évek óta foglalkozik a politikai korrupció problematikájával, eredetileg a választási kapmány során kialakult korrupcióra helyezve a hangsúlyt. Ezt követően a TI olyan mechanizmusokat dolgozott ki, amelyek a politika és a gazdasági élet összefonódásából adódó korrupciós kockázatokat segítik kiszűrni – etikai kódexek és a politikai mandátum lejárta utáni korlátozások -, és amelyek célja az üzleti szféra valamint a politika közötti "forgóajtó" (revolving door) lezárása.

Politikai pénzügyek

A politikai pártok és a jelöltek választási csatározásai elképzelhetetlenek pénz nélkül. A politikai pénzügyek területén tett anti-korrupciós kezdeményezések célja nem a források megnyirbálása, hanem inkább a pártok helyes forrásfelhasználásának elősegítése annak érdekében, hogy a politikai pártok ne legyenek se korruptak, se korrumpálhatóak. Legyenek viszont felelősségre vonhatóak, azaz átvilágításuk után a közvélemény tiszta képet kaphasson finanszírozási hátterükről. A politikai korrupció tekintetében döntő fontosságúak az állami forrásokkal való visszaélések (közszolgálati média, alkalmazottak munkaideje és a hivatali telefonok, gépjárművek és irodahelyiségek kampánycélra való használata, stb.), amelyek források felett az éppen hatalmon lévő pártok nagyobb befolyással rendelkeznek.

A korrupciós kockázatok attól függnek, mennyire mélyreható a pártok és támogatóik korrupciós összefonódása: a működési és kampány pénzek elnyerésére titkosan létrejött megállapodások azt a képet sugallják, hogy a demokratikus döntéshozatali eljárás hozzáférhetősége megvásárolható. Ennek súlyos következménye, hogy a szavazók kevéssé érzik érdekeltnek magukat a politikában és megrendül a demokráciába vetett bizalmuk. A kormányoknak számos eszközük van a politikába áramló pénzek felhasználásának nyomon követésére, továbbá arra, hogy megvédjék a pártokat attól, hogy támogatóik bekebelezzék őket. A törvényhozás kísérletet tehet a privát támogatások megfékezésére olyan törvények megalkotásával, amelyek lehetővé teszik a támogatások médiában történő nyilvánosságra hozatalát. Ezek a törvények csökkenthetik a pénzigényt a kampányidőszakok lerövidítésével vagy a költségek maximalizálásával. A korrupt pártfinanszírozás rendezésének másik lehetősége a politikába beáramló pénzek szabályozása. A leggyakoribb módszer bizonyos egyénektől (pl. elítélt bűnözők) vagy intézményektől (pl. külföldi kormányok) érkező támogatások tiltása, illetve az adományok felső határának megszabása. Egy harmadik módszer – mely valójában a korábban említett kettőhöz szükséges – a kampány-támogatások átláthatóvá tétele azáltal, hogy az állampolgárok számára is hozzáférhetővé ki mennyi pénzt adott kinek, milyen célból és mikor.

A politika-finanszírozási szabályok akkor érnek valamit, ha törvények betüjét és szellemét egyaránt betartják . A hatékony érvényesítés független ellenőrző szerveket kíván tényleges vizsgálati joggal, nyomozó hatósággal és szabálytalanságok észlelése esetén jogérvényesítő képességgel. Sajnos sok kormánynak hiányzik a politikai szándéka arra, hogy teret engedjenek a felügyelő szerveknek, hiszen hátrányosan érinthetik őket a hivatalból kikerülő információk. Tekintet nélkül az adott ország politikai finanszírozási rendszerére, magukra a jelöltekre és a politikai pártokra hárul annak biztosítása, hogy a kapott támogatások tiszta forrásból származzanak és az információ az összegyűjtött pénzekről és azok felhasználásáról hozzáférhető legyen. A pártoknak tudniuk kell ellenállni a kísértésnek, hogy olyan pénzt fogadjanak el, amely arra kötelezi őket, hogy esetleg a közérdektől eltérő érdekeket képviseljenek.

Pénzért vásárolt befolyás

Lobbizás

A közszféra és a privát szektor között álló lobbisták ideális pozícióval rendelkeznek a korrupt tranzakciók közvetítéséhez. A korrupció akkor jelenik meg, ha egy érdekcsoport vagy egyesülés privilégiumot nyer, vagy aránytalan befolyáshoz jut a szakpolitikák alkotói körében, például pénzfelajánlásokkal vagy különböző ajándékokkal. Annak ellenére, hogy számos országban szabályozzák a lobbitevékenységet, a szabályozás gyenge marad – még Kanadában is, ahol a nemrégiben meghozott lobbitörvény példaértékűnek számít. Egy tipikus szabály a lobbisták kötelező regisztrációja, ami tevékenységük ellenőrzését biztosítja. Ugyanakkor a gyakorlatban a fizetett vállalati alkalmazottak összegyűjthetik a lobbizáshoz szükséges összes információt anélkül, hogy lobbistaként tevékenykednének, míg a vállalati igazgatók és nyugdíjazott vezetők, akik nem szükségszerűen jutnak pénzhez és nem is kell regisztrálniuk – végzik az aktuális lobbitevékenységet.

Külföldiek megvesztegetése

Nemrég még nem csak törvényes volt, hogy a vállalatok pénzt fizessenek külföldi közhivatalnokoknak a szerződések elnyerése érdekében, hanem a kormányuktól egyenesen adókedvezményt kaptak eme tevékenységre. Az OECD külföldiek megvesztegetése elleni megállapodásának jogerőre emelkedése óta a részes államokban a helyzet legalább papíron megváltozott. A megállapodás értelmében törvényellenessé vált az OECD részes államaiban alapított vállalatoknak külföldi közhivatalnokok megvesztegetése (annak ellenére, hogy a tiltás nem terjed ki a párthivatalnokokra). Az eljárás magában foglalja a vádemelés lehetőségét, de ez körülményes és költséges, mindazonáltal már volt rá példa, hogy az Egyezmény alapján néhány cég ellen vádat emeltek. Sok vállalat továbbra is folytatja a külföldi politikusok és kormányok megvesztegetésének gyakorlatát, amelyet gyakran közvetítők ködös részvételével vagy adóparadicsomokban nyitott titkos bankszámlákkal igyekeznek álcázni.

Politikai védettség

A politikusok védettségnek érthető logikai alapja van. Általában védettségük van a politikai tevékenységüket és munkájuk során tett beszédeket illetően, annak érdekében, hogy védettek legyenek a politikai alapon történő jogi támadásoktól. Mindezek ellenére szigorú határokat kell megszabni. A védettségnek inkább a politikus hivatalára kell kiterjednie – nem a politikusra - annak érdekében, hogy biztosítsa a hivatal folyamatos működését és a végrehajtó, törvényhozó és az igazságszolgáltató hatalom elkülönítését. Például általában nem élvez védettséget a politikus, ha tetten érik bűncselekmény elkövetése közben, és vannak tipikus eljárások, amelyek során a védettség megszűnik. Ilyen eset a súlyos bűncselekmény pl. a hazaárulás, hatalommal való visszaélés és a hűtlen kezelés.

Parlamenti etika és elszámolási kötelezettség

A törvényhozás kulcsszerepet játszik a helyes kormányzás elősegítésében, a korrupció visszaszorításában és a gyenge közigazgatásban a társadalom minden szintjén. Az állampolgárok a parlamenti képviselőktől elvárják a magas erkölcsi mérték betartását munkájuk és magánéletük során egyaránt. A képviselőktől elvárjuk, hogy meggyőződéssel és elkötelezettséggel szolgálják a közjót, felülemelkedve személyes hatalomvágyukon és a magánhaszonra való törekvésükön. A parlamenti képviselők ellentétes cselekvése ezen elvárásokkal szemben komolyan aláaknázza nem csak az állampolgárok választott vezetőik képességébe vetett bizalmát, hanem az állam és intézményei törvényességét. Mindez legjobb esetben cinizmushoz és az állampolgárok közönyéhez vezet; legrosszabb esetben viszont megkérdőjelezi az egész politikai rendszert. Ezért különösen lényeges, hogy a kormány választott tisztségviselői nyilvánosan és erkölcsösen tevékenykedjenek.

Választási csalás és a választások megfigyelése

A Transparency International tapasztalata a választási megfigyelésekkel kapcsolatban a választási kampányok és politikai pártok finanszírozására fókuszál. Mindemellett foglalkozik a "valamit valamiért" adományok követésével, az állami támogatásokkal, az állami forrásokkal választási célokat szolgáló visszaélésekkel, a választók és a választási alkalmazottak megvesztegetésével.

Miért támogatom a TI munkáját?
Bartis Kinga
	Örömmel tölt el, hogy egy friss és új szemléletű csapat munkáját segíthetem egy olyan cél érdekében, mely egy etikusabb és tisztább közéletért dolgozik.