A korrupció szerte a világban jelen van, olyan káros társadalmi hatása van, ami a piaci, társadalmi és politikai folyamatok hatékony működését gátolja. Szövevényes bűncselekmények, mint pl. a pénzmosás, emberkereskedelem, kábítószeres ügyek alapja, átível országokat, ezért kijelenthető, hogy „napjainkra a korrupció sem ismer határokat, globális jelenséggé vált, és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésével együtt alakul”. Éppen ezért a korrupció fogalma térben és időben állandóan változik, fejlődik. Mást jelentett pl. a 20. század közepén vagy napjainkban, illetve mások a jellemzői Magyarországon, Nyugat-Európában vagy pl. az ázsiai és az amerikai kontinensen.Ha magának a szónak a jelentéséből indulunk ki, akkor a latin corrumpo (megront, elcsúfít) szóból ered. Más nyelvekben is találkozhatunk a kifejezéssel, pl. az angol corruption vagy a német Korruption szavak. Minden esetben a szó valamilyen negatív jelentést hordoz.

Tekintettel arra, hogy a korrupció mindenhol jelen van, ezért az eltérő tudományágak, eltérő nézőpontból indulva, eltérően definiálják. Mást jelent ugyanis a korrupció a hétköznapi életben, a jogtudomány, a szociológia, a politológia vagy éppen a közgazdaság-tudomány oldaláról.

Gulyás Gyula A politikai korrupcióról című tanulmányában például jogon alapuló, közérdek- és közvélemény alapú definíciót határoz meg. Egy köztisztviselő magatartása Gulyás szerint akkor korrupt, ha „megsérti a politikai rendszernek azokat a formális szabályait, amelyeknek a betartása számára kötelező”. A tanulmány szerint azonban a „jogi definíció egyszerre túl szűk és túl tág, ugyanis nem minden törvénytelen cselekvés szükségképpen korrupt, és nem minden korrupt cselekvés szükségképpen illegális. Az előbbire lehet példa a sikkasztás, a hűtlen kezelés és a csalás, az utóbbira az, amikor pl. a parlament olyan törvényt alkot, amely kielégíti ugyan az alkotmányossági kritériumokat, de a törvény nem a közjót, hanem szűkebb csoportérdekeket, esetleg magának a parlamentnek az érdekeit szolgálja”. A közérdek alapú definícióval pedig az a probléma, hogy nem lehet pontosan meghatározni mit is jelent az a köz- vagy társadalmi érdek, így az ebből eredő korrupciós fogalom megalkotása sem lehetséges. A közvélemény alapú definíció abból ered, hogy azt a cselekményt lehet korruptnak minősíteni, amit a közvélemény annak tart. Azonban Gulyás szerint más cselekményt tart korruptnak a politikai elit és mást a választópolgárok tömege, ezért nem lehet megállapítani, hogy mi a mérce, melyek azok a cselekmények, amelyeket mindenki korruptnak tart.

Több kutatás is foglalkozik azzal, hogy a köztudatban hogyan határozzák meg a korrupció fogalmát. A Transparnecy International megbízásából készült Üzleti korrupció Magyarországon című kutatási projekt keretében pl. hazai és külföldi vállalatok gazdasági vezetőit kérdezték a korrupció fogalmának meghatározásáról. A kutatás során az interjúalanyok főleg a korrupciós tevékenység oldaláról közelítettek a fogalom meghatározásához. Így pl. „az anyagi ellenszolgáltatásért végzett közvetítést, üzletszerzést, az eladó részéről a vevőnek adott nem hivatalos, személyes fizetséget vagy a politikai, szervezeti információnyújtást sorolták” a tevékenység körébe. A kutatás során azt is megállapították, hogy az interjúalanyok főleg „morális kategóriaként, erkölcsi alapon határozzák meg a korrupciót, és sokszor olyan jelenségeket is korruptnak minősítenek, amelyeket a törvény nem büntet, de etikai alapon társadalmilag elítélendők”.

Annak ellenére, hogy rengeteg tanulmány foglalkozik a korrupció fogalmának meghatározásával, egy általános, jól használható definíciót nem igazán lehet találni. Dr. Petrétei József A korrupció jellemzői és az ellene való küzdelem lehetőségei című tanulmányában található az alábbi általános korrupció fogalom.  „Általános értelemben a korrupció áruba bocsátott – különösen hivatali – döntési kompetencia magánnyereség elérése céljából. Lényege szerint a korrupció az uralkodó – a javak elosztását irányító – szabályrendszer megszegése, amely a személyes nyereség megszerzését célozza.” Hankis Elemér szerint „a korrupció olyan aktus, amelynek során a javak társadalmilag rögzített elosztásrendjét egy az elosztásért felelős személy valaki javára megsérti, s ezért a kedvezményezettől valamilyen ellenszolgáltatást kap vagy legalábbis vár cserébe”. A szerzők bár meghatároznak egy általános korrupció fogalmat, azonban elismerik, hogy ezen fogalmak sem pontosak, ugyanis nemcsak a hivatali, közhivatalnoki szférában fordulnak csak elő. Nem biztos, hogy a közjavakra irányul csak, illetve nem feltétlenül kell, hogy a cselekvő személy valamilyen ellenszolgáltatást kapjon cserébe. Mindezek ellenére ezen fogalmak a korrupció lényegi elemeit meghatározzák, azaz valaki valamilyen magánérdekű nyereség, előny elérése érdekében másnak előnyt nyújt, szívességet tesz.

Vannak azonban olyan területek is, amikor elkerülhetetlen a korrupció pontos fogalmának megalkotása, vagyis inkább a korrupciós jellegű cselekmények pontos meghatározása. Így például a korrupció jogi fogalmának meghatározása a büntetőjogban mellőzhetetlen. A büntetőjogban a korrupció gyakorlatilag egybeesik a korrupciós bűncselekményekkel, fogalmi meghatározása e bűncselekmények törvényi tényállásainak összessége.

 

A jogi definíció nélkül a korrupciós cselekedetek egyéni megítélés alá esnének, ezzel etikai, morális vitákra adnának alapot, ez viszont ahhoz vezetne, hogy az adott korrupciós cselekményt mindenki eltérő súlyossággal ítélné meg. Éppen ezért fontos, hogy pl. a büntetőjogban egy adott cselekményről pontosan megállapítható legyen, hogy büntetőjogilag mikor üldözendő, az államnak mikor kell fellépnie ellene.  A nehézséget azonban az okozza, hogy nemzetközi szinten nem alkotható meg egy egységes jogi fogalom, mivel az egyes országokban különböző jogi definíciókat használnak, vagyis „máshol húzódnak a szankcionált korruptív cselekvésformák határai”. A skandináv országokban például a közhivatalnokoknak még egy kisebb ajándékot is tilos elfogadniuk, már az is korrupciónak számít, máshol viszont ez elfogadott. A jogi fogalom tehát szintén nem alkalmas egy egységes nemzetközi definíció megalkotására.

 

Az oldalhoz kapcsolódó dokumentumok:

Fehérítő - a Civil Rádió műsora (2009. október 12., első rész) (8.85 MB)
2009-10-27

Fehérítő - a Civil Rádió műsora (2009. október 12., második rész) (8.85 MB)
2009-10-27