
2010/1
A Transparency International Magyarország
állásfoglalása
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által előkészített,
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt módosító
törvénytervezetéről
A
Transparency International (TI) számos alkalommal felhívta a figyelmet
arra, hogy a közbeszerzés hatályos szabályozása nem megfelelő a
közpénzek hatékony felhasználásának biztosítására és a korrupció
visszaszorítására. Ezért is fordítunk kiemelt figyelmet a közbeszerzési
törvény módosítási javaslataira és támogatjuk a jogalkotási folyamatot
nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatásával. A törvénytervezetről
(Tervezet) megállapítható, hogy számos pozitív módosítási javaslatot
tartalmaz, de összességében nem lesz képes a korrupció elleni küzdelmet
elősegíteni, mert tovább bonyolítja a hatályos szabályozást. Mint ahogy
a Tervezet is utal rá, csak egy új alapokra helyezett közbeszerzési
törvény lehet alkalmas arra, hogy az egyszerűsítés mentén a korrupciót
érdemben csökkentő szabályozási keretet adjon. Azonban a TI a most
megküldött Tervezettel kapcsolatban is eljuttatja észrevételeit az
előterjesztőnek:
1. Aggályosnak tartjuk azokat a
módosítási javaslatokat, amelyek jogbizonytalanságot eredményezhetnek
és a korrupció esélyét növelik.
a. A Kbt. 10. §-ának módosítása
értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésében való közreműködés a
Tervezet szerint még nem von maga után összeférhetetlenséget, azonban
az ajánlatkérő szándékainak kiírás előtti ismerete véleményünk szerint
visszaélésre adhat lehetőséget.
b. A TI szerint átláthatatlan
kifizetéseket tesz lehetővé a Tervezetnek az a rendelkezése, miszerint
kiveszi a jogi szolgáltatásokat a közbeszerzés hatálya alól, ami a
nemrég napvilágra került korrupciós ügyek tekintetében nem indokolható
módosítás.
c. Ugyancsak visszaélésre adhat okot a Kbt. 73.
§-ának azon módosítása, miszerint „részinformációk, alapadatok
nyilvánosságra hozatalát” az ajánlattevő megtilthatja. Mivel a Kbt.
eleve megfelelően védi az üzleti titkokat, és ennek már kialakult
joggyakorlata van, a tervezett módosítás egy a nyilvánosság
korlátozásának egy új, bizonytalan kategóriáját vezeti be. Ezért nem
látjuk indokoltnak, hogy az ajánlattevő a vonatkozó módosításra való
hivatkozással további adatok nyilvánosságra hozatalát megtagadhassa.
2. A TI nem támogatja azokat a módosításokat, mely az egyszerűsítés célzatával az átláthatóságot csökkentik, azaz
a.
az egyszerű kereshetőség miatt célszerűnek tartjuk, hogy az ajánlatkérő
saját honlapján is közzétegye azokat az adatokat, amelyek a
Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek. Ezért a TI nem támogatja a
Kbt. 17/C §-ának módosítását, mely a kötelező közzététel tartalmát
jelentősen csökkenti. Mivel a tervezet is kiemelten kívánja kezelni a
KKV szektort, amely gyakran helyi szinten – és nem a Közbeszerzési
Értesítőből – tájékozódik, úgy véljük a könnyen elérhető információ
hiányában az ő lehetőségei szűkülnek. A szerződések nyilvánossága,
könnyen megismerhetősége pedig a helyi közélet számára is fontos, akik
érdekében a közbeszerzéseket lefolytatják.
b. az
elszámoltathatóságot és átláthatóságot veszélyezteti a Tervezet azon
rendelkezése, miszerint eltörölni kívánja a Kbt. 99/A. §-ának (4)
bekezdését, ami az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között később
megkötött szerződések nyilvánosságra hozataláról rendelkezik.
3.
A TI a versenyt jelentősen korlátozó módosításnak tartja a Kbt.
253.§-ának (1) bekezdésébe lépő új törvényszöveget, miszerint bővíti
azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérő az ajánlattevőt 100 millió
forint feletti árbevétele esetén kizárhatja a közbeszerzésből.
4.
A TI korábban is kritikával illette a hatályos Kbt. 6. §-ában
szabályozott ellenjegyzési kötelezettség megvalósításának gyakorlatát,
azonban kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az elszámoltathatóság
követelményének jegyében megjelenjen a személyes felelősség is. Ezért
azt javasoljuk, hogy az ellenjegyzést mindenképp az ajánlatkérő
alkalmazásában eljáró természetes személy tegye.
5. A Kbt.
242. §-ának (2) bekezdésének törlésével a közpénzek felhasználásának
átláthatósága sérül, miszerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzését
a Tervezet kiveszi a közbeszerzési törvény hatálya alól.
6.
A Tervezet tartalmaz olyan módosításokat, amelyek véleményünk szerint
is csökkenthetik a korrupciós kockázatokat, ezért támogatjuk:
a.
a Kbt. 22§-ának módosítását, mely a közbeszerzési terv kötelező
tartalmát kibővíti a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzésekkel
b.
a közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevételének eltörlését, mely a
költségcsökkentés mellett a megvesztegetés esélyét is csökkenti
c.
a kötelező hirdetmény ellenőrzésének eltörlését, melynek hatékonysága
kérdéses volt, azonban a közbeszerzés költségét növelte
d. a Kbt.
96. §-ának (3) bekezdésének módosítását, amely a betekintés lehetőségét
bővíti és ezáltal az átláthatóságot növeli a többi ajánlattevő
érdekeinek megfelelően
7. Támogatjuk, hogy a Tervezet az
átláthatósági megállapodás hatályos szabályozását eltörölni kívánja,
mivel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett jegyzék, illetve a
vizsgáztatás központosítása újabb bürokratikus elemet vitt a
rendszerbe, ami nem az átláthatóságot, hanem a korrupció kockázatát
növelte. Azonban a TI - a Tervezettel ellentétben - az átláthatósági
megállapodások intézményét a korrupció elleni küzdelem egy hatékony
eszközének tartja. Úgy gondoljuk, hogy a Kbt-nek lehetőséget kell
biztosítania, hogy önkéntes alapon az ajánlatkérő dönthessen úgy, hogy
a közbeszerzésbe bevon egy civil szervezetet vagy személyt és az
ajánlatkérőkkel átláthatósági megállapodást köt. Az önszabályozás ezen
eszközével hatékonyabbá tehető a közpénz felhasználása. Ezért
javasoljuk, hogy a Kbt. diszpozitív szabályozásként tegye lehetővé a
civil kontrol részvételét a közbeszerzési eljárásokban.
8.
Javasoljuk továbbá, hogy a Kbt. rendelkezzen az off-shore cégek
közbeszerzéseken való részvételének átláthatósági követelményeiről is.
9.
Támogatjuk a Tervezet azon rendelkezéseit, amelyek az elektronikus
közbeszerzés bevezetését készítik elő. Az elektronikus közbeszerzés az
ajánlattevők esélyegyenlőségének növelése mellett az átláthatóság
megvalósításával a korrupció elleni fellépés hatékony eszköze lehet.
10.
Támogatjuk, hogy a Tervezet bővíti az előzetes vitarendezés körét, bár
hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Tervezetben írt indoklással ellentétben
ez nem helyettesítheti az átláthatósági megállapodással járó előnyöket.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a jogorvoslati rendszer
hatékonyabbá tétele a Tervezet módosításain túl további változtatásokat
igényel, amelyről a rendszerszintű átalakítás miatt már az új
törvényben javasolt rendelkezni.
11. Támogatjuk, hogy a
Tervezet egyértelműsíti azt a kérdést is, miszerint jogsértés esetén
kérelmet nyújthat be kamara vagy érdekképviseleti szervezet. Azonban
fontosnak tartjuk, hogy az önkéntes alapon megkötött átláthatósági
megállapodás szabályozása esetén ezzel a jogkörrel az eljáró biztos
(civil szervezet) is rendelkezhessen.
A Transparency
International Magyarország támogatja a kormány azon szándékát, hogy egy
alapjaiban megújuló törvénnyel kívánja szabályozni a közbeszerzéseket.
Az új törvény megalkotásakor fontosnak tartjuk, hogy megvalósuljon az
intézményrendszer teljes reformja és az egyéni felelősség erősítésével,
a közbeszerzésekről szóló adatok egységes rendszerű, részletes
nyilvántartásával, az elektronikus közbeszerzés bevezetésével egy
egyszerű, könnyen betartható törvény jöjjön létre. Ebben a
törvényelőkészítő munkában a Transparency International szakmai
javaslatokkal, nemzetközi gyakorlatok bemutatásával segíteni kívánja a
jogalkotók munkáját.
Miért támogatom a TI munkáját?
|
 Márkus Eszter
|
| |
 |
"Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis..."
/József Attila/
|