Kovács Árpád a Transparencynél folytatja
MNO - 2010. január 21.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék leköszönt elnöke elfogadta a szervezet felkérését és a Transparency International Magyarország tanácsadó testületének tagja lett – tájékoztatott a szervezet.
A szervezet közleménye kiemeli: Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék volt elnökének – akinek 2009. december 9-én járt le 12 éves mandátuma – munkáját mindenkor a kiegyensúlyozottság, a feltétlen szakmaiság jellemezte. A közlemény szerint egyúttal a volt elnök tevékenységét az empátia és az emberség hatotta át – vélekednek róla a számvevőszék munkatársai. A Transparency International Magyarország mellett működő tanácsadó testület informális szerveződés: a grémium tagjai – akik díjazásban nem részesülnek – tanácsokkal, szakmai tudásukkal segítik a szervezet munkatársait.

„Nagyon megtisztelő, hogy Kovács Árpád elfogadta felkérésünket és tagja lett a szervezet tanácsadó testületének. Bízom abban, hogy kiemelkedő szaktudása és a korrupció elleni küzdelem területén szerzett tapasztalata és elhivatottsága segíteni fogja a Transparency International Magyarország munkáját” – mondta Alexa Noémi, a szervezet ügyvezető igazgatója.

TI: ellentmondásos az antikorrupciós törvénycsomag
MFOR - 2009. december 22.

Bár alapvetően előremutató a Kormány által benyújtott és a Parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupció-ellenes célok megvalósulásának esélyét - többek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, melyet a 2009. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban fogalmazott meg hétfőn a Transparency International.

A korrupció-ellenes világszervezet üdvözli az új korrupció-ellenes törvénycsomag megalkotásának gondolatát és annak céljait, ám számos ponton kritizálja a 2009. március 1-ején hatályba lépő új jogszabály-csomagot.

A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupció-ellenes intézmények hatékonyságát. "A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a Hivatal létrejöttét" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője. A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a Hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani.

Félreértették a civil javaslatot
Az un. "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. "Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet" - véli Alexa Noémi.

Mint ismert, az "átláthatósági megállapodás" módszerét a Transparency International dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.

A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.

Menedzsment Fórum

TI: a korrupcióellenes törvénycsomag jó lépés sok hibával
HVG - 2009. december 22.

A Transparency International Magyarország (TIM) szerint a korrupcióellenes törvénycsomag jó lépés, de sok hiba is van benne. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása szakmailag elhibázott lépés - véli a szervezet.

Bár alapvetően előremutató a kormány által benyújtott és a parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupcióellenes célok megvalósulásának esélyét - áll a szervezet közleményében.

A TI állásfoglalást fogadott el a 2010. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban hétfőn. A világszervezet üdvözli az új korrupcióellenes törvénycsomag megalkotásának gondolatát és annak céljait, ám számos ponton kritizálja azt.

A TI szerint a hivatal felállítása azért elhibázott, mert az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupcióellenes intézmények hatékonyságát. "A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a Hivatal létrejöttét" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője a közlemény szerint. A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a Hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani.

Az úgynevezett "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a TI azt nem támogatja. A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. "Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet" - véli Alexa Noémi.

Az "átláthatósági megállapodás" módszerét a TI dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.

A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.

A korrupció nálad kezdődik
ORIGO - 2009. december 11.

Ha az ember a korrupció szót hallja, elsőre megvesztegethető politikusok és milliárdokban utazó vállalkozók jelennek meg a lelki szemei előtt. A Korrupció Ellenes Világnap alkalmából a Transparency International Magyarország által meghirdetett rövidfilmes verseny díjazott alkotásai viszont játékos formában arra hívják fel a figyelmet, hogy a korrupció hozzánk sokkal közelebb kezdődik, mondjuk az osztályteremben, a villamosmegállóban vagy a sarki kávézóban.

A rövidfilmeket öttagú zsűri bírálta el, amely Török Ferenc filmrendezőből, Kecskés Karina színésznőből, Robert Mildersből, a Holland Királyság nagykövetéből, Bojár Gábor üzletemberből és Török András arts&business szakértőből állt. A díjakat a december 9-i Átláccó fesztiválon adták át. Az első helyezett Széphelyi Júlia Átláccó című kisfilmje lett, amely azt mutatja be kissé groteszk stílusban, hogy akár már egy kislány és osztályfőnöke közt is beszélhetünk korrupcióról. Török különösen értékelte, hogy a kisfilm "nem a reklámfilmek megszokott nyelvén, hanem sokkal eredetibb módszerrel, gondolattal" közvetítette az üzenetét.

A második helyet megosztva kapta Kemény Eszter és Molnár Dániel Megálló című filmje, illetve Ruszty Balázs Walzer című alkotása. A Megálló egy olyan fiú története, aki nem hagyja korrumpálni magát. Bojár megjegyezte, hogy "a Megálló című film nekem azért tetszett nagyon, mert azt érzékelteti, hogy jó érzés nem korruptnak lenni."

Walzer című animációs film a korrupció láncolatát mutatja be egyszerű eszközökkel, és azzal a ténnyel szembesíti a nézőt, hogy milyen könnyű ennek a végeláthatatlan sornak a részévé válni.

Megtérül a korrupció-elleni befektetés
VG - 2009. november 26.

 

Mit érhet a hétvégén bejelentett antikorrupciós csomag?
MTV - 2009.10.28.

Az Este vendége Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója, és Ligeti Csák, a gazdaság kifehérítését vizsgáló bizottság tagja

Kattintson ide a videó megtekintéséhez!

Transparency International: kezdő lépésnek jó
NOL - 2009. szeptember 17.

Jó irányba mutató lépés, de önmagában kevés - véli a Transparency International jogásza az állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetőit fizetésük nyilvánosságra hozására kötelező rendeletről.Hamarosan itt az alkotmánybírósági határozat, amely megtiltja az állami vezetök bérének a nyilvánosságra hozatalát. Az indok vszínüleg a személyiségi jogok védelme lesz.Így legalább világossá válik az AB határozatai és az állami szektorban elkövetett korrupció és ügyeskedés közötti összefüggés.Jó irányba mutató lépés, még ha nem is hatalmas újítás - mondja Földes Ádám, a Transparency International Magyarország jogásza a kormányrendeletről, amely arra kötelezi az állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra a fizetésüket.

Hozzáteszi: az adatvédelmi törvény és az elektronikus információszabadságról szóló törvény is előírja, hogy a közfeladatot ellátó cégekről közzé kell tenni adatokat. Földes Ádám szerint ehhez képest annyi változást hozott az augusztusi rendelet, hogy már nem kell külön kikérni a vállalati vezetőkre vonatkozó adatokat, azokat maguktól nyilvánosságra kell hozniuk. Ráadásul a rendelet konkrétan kimondja, hogy a vezetők juttatásai is e körbe tartoznak.

 Ami a nyilvánosságra került összegek nagyságát illeti, a jogász szerint a fizetések megítélése a pártfinanszírozás kérdéséhez hasonló. - Mindenki tudja, hogy törvény szerint a pártok irreálisan kevés pénzből gazdálkodhatnak, de ha komolyan felmerülne, hogy kapjanak többet, kitörne a felháborodás, hogy mire föl kapnak ennyit - állítja. Úgy véli, hogy a most közzétett fizetések nagysága reális lehet, ha nem is minden esetben, hiszen kevesebb pénzért rosszabb szakembereket kapnának a cégek, vagy más módon adnának ellentételezést a vezetőknek.

- Ha olyan teljesítményt nyújtanak, amilyet a magánszektorban dolgozó cégvezetők, akkor jogosan keresnek ők is ennyit - mondja. Ugyanakkor hozzáteszi: a magánszektorban, ha valaki rosszul dolgozik, számon kérik, és szembe kell néznie a következményekkel. Szerinte ennek a közszférában is így kellene lennie.

Földes Ádám szerint ez a rendelet önmagában kevés a korrupció elleni sikeres fellépéshez, ahhoz komplex intézkedések kellenek. Ráadásul szerinte a rendelet csak úgy lehetne igazán hatékony, ha szankcionálják azokat a vezetőket, akik nem teszik közzé a fizetéseket. - A cég megbüntetésének semmi értelme, azzal csak az állam egyik zsebéből a másikba kerülne a pénz. A vezetőnek kellene anyagi felelősséget vállalnia az adatok nyilvánosságra hozásáért - állítja. A jogász elmondta, hogy ez már az elektronikus információszabadságról szóló törvény elfogadásakor is felmerült az állami vezetők közzétételi kötelezettségei kapcsán, de végül nem került a törvénybe.

A cégek tulajdonosainak, legyen az az állam vagy valamely önkormányzat, komoly befolyásuk van arra, hogy mi történik az adott vállalatnál. Azt is átláthatóvá kellene tenni, hogy a tulajdonos mit tesz és észle-li-e, hogy nem megfelelően mennek a dolgok egy cégnél - hangsúlyozza. Kiemelte: a felügyelőbizottságok is széles eszköztárral rendelkeznek, sokat is tehetnének a tisztább gazdálkodásért, ha tagjaikat mindig szakmai és nem pártpolitikai alapon választanák ki.

 

Végkielégítések közpénzből
TV2 - 2009. augusztus 17.

 

TI: legyenek nyilvánosak az állami vezetői fizetések!  
Klubrádió - 2009. augusztus 18.

Nyilvánosságra kell hozni a különböző közpénzekből dolgozó társaságok vezetőinek szerződését, maximalizálni az állami végkielégítéseket és meg kell találni a felelősöket – mondta a Reggeli Gyorsban a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Alexa Noémi szerint meg kellene tiltani, hogy az állami cégek vezetőinek titkos legyen a fizetési szerződésük, mivel az adófizetők pénzéről van szó.

Ezekre a vezetőkre nem vonatkozhat ugyanaz a szabály, mint a magántulajdonú cégek vezetőire – vélte az igazgató, aki szerint a mostani jogosulatlan kifizetéseket a joghézag teszi lehetővé.

 Mit tegyünk, ha korrupt a főnökünk? - Korrupciós kisokos készült
Hírszerző - 2009. június 7.

Mit tehetünk, ha azt látjuk, hogy korrupt a főnökünk? Üzleti vezetőként milyen szervezeti változásokkal csökkenthetjük a korrupció esélyét cégünknél? Mik az üzleti korrupció legtipikusabb fajtái Magyarországon, és milyen módszerekkel lehet kiküszöbölni ezeket? Ilyen kérdésekre ad választ egy, a svájci nagykövetség által támogatott, most megjelent kiadvány.

Céget szeretnénk alapítani külföldön, de az ügyintézés nagyon lassú és bonyolult, újabb és újabb adminisztrációs akadályokkal találjuk szembe magunkat valamely hatóság, hivatal részéről. Kinek ne jutna eszébe, hogy valahogy "megolajozza" a csikorgó bürokratikus gépezetet - és máris a korrupció szférájában járunk. Innentől kezdve a vesztegetés bűncselekményén túl még számos jogi kategória alapján vonhatnak felelősségre minket. Íme egy példa a Hogyan előzzük meg a korrupciót? című kiadványból, melyet a svájci nagykövetségen mutattak be.A magyar brosúra tartalmában a Svájci Gazdasági Titkárság által összeállított Preventing Corruption - Information for Swiss businesses operating abroad című kiadványán alapszik, és egy szociológus PhD hallgató, Szántó Zoltán munkája a magyar viszonyokra adaptálás. A Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének igazgatója - itt működik egy korrupcióval foglalkozó kutatói műhely -, Szántó Zoltán a bemutatón elmondta: abban bíznak, előbb-utóbb létrejön egy "kritikus tömeg" a magyar vállalkozói szférában, egyre több olyan üzletember lesz, aki elutasítja a korrupciót, és ezáltal a politikában is megindulhat egy tisztulási folyamat.

Korrupciós esetek

A brosúra megjelenését finanszírozó Svájci Hozzájárulás Programiroda vezetője, Liliana de Sá Kirchknopf elmondta: összesen mintegy 25 milliárd forintnak megfelelő összegből finanszíroznak programokat Magyarországon, köztük ezt is, amely az üzleti korrupciót igyekszik csökkenteni.A kiadványt méltató Christian Mühlethaler, svájci nagykövet a Hírszerző kérdésére, hogy a kezdeményezést nem tervezik-e kiterjeszteni a politikai korrupció vizsgálatára is - hiszen a Svájci Hozzájárulással együttműködő Transparency International a szervezője annak a média-összefogásnak is, amelynek keretében a párt-, és kampányfinanszírozás ügyére figyelnek kiemelten a résztvevők - azt válaszolta, ők szeretnének továbbra is az üzleti szférával foglalkozni, de reméli, hogy ez hozzájárul a közélet tisztulásához is.

A füzetben esetleírások találhatók, illetve hozzájuk fűzött - kissé didaktikus - elemzések arról, hogy éppen a korrupció mely fajtája, és milyen jogszabályokat sért, esetleg milyen bűncselekményt valósít meg egy adott viselkedési forma. Csupa olyan helyzet, amivel Magyarországon (is) gyakran találkozhat egy cégvezető.

Egy példa szerint egy önkormányzat pályázna fejlesztési pénzekre, de nincs forrása az önrész előteremtéséhez. Mi valahogy tudomást szerzünk a városatyák szorult helyzetéről, és legott felajánljuk cégünk segítségét - nyilván azzal az apró kikötéssel, hogy ha már ilyen jó fejek voltunk, hadd nyerjük meg a fejlesztésre kiírt közbeszerzési eljárást.

A Tisztességtelen Piaci Magatartásról Szóló 1996. évi LII. törvényt "természetesen" kapásból megszegtük, de az a további tényezőktől függ (például olyan munkát végzünk-e el, amire valóban szüksége van az adott településnek), hogy végül pontosan milyen szankciókkal sújthatnak majd - ha netán lebukunk.

Nálunk már intézményesült

A kiadványban az esetleírásokon kívül még számos tanács és útmutató található, például, hogy milyen jelek utalhatnak egy vállalatnál korrupcióra, mit tehetünk akár főnökként, akár beosztottként, ha korrupt működést észlelünk, milyen szervezeti változásokat érdemes bevezetni egy cégnél, hogy csökkentsük ennek veszélyét.

Christian Mühlethaler bevezetőjében külön megemlítette, hogy Svájcban bizonyára nem azért alacsonyabb a korrupció szintje, mert morálisan magasabb rendűek lennének az ottaniak, ami biztosan igaz. De ha figyelembe vesszük, hogy a Transparency International korrupciós indexe szerint Magyarország tavaly nyolc helyet csúszott vissza a nemzetközi mezőnyben (miközben a környező országokban inkább javul a helyzet), és a szervezet országjelentése szerint mára intézményesült a korrupció idehaza, bizonyára hosszú időnek kell még eltelnie, amíg itthon valóban létrejön a változáshoz szükséges kritikus tömeg.

A korrupció legyőzhető
FN - 2009. június 4.

Ha az afrikai Malinak sikerült megfékeznie a korrupciót, akkor Magyarország számára is van kiút – állítja Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.

- Magyar tagszervezetük Bajnai Gordon miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakozott a kartellezésben érintett gazdasági miniszterjelölt kinevezése ellen, sikerrel. Miképpen lehet a jövőben elkerülni a hasonló kínos eseteket, mi a nemzetközi gyakorlat?

– Amikor egy kabinet felállításakor felmerül egy-egy név, fontos alaposan feltárni az illető múltját. Egyes országokban egy, a parlamentnek felelős etikai megbízott feladata ez, aki a kormányfőjelöltről és a miniszterjelöltekről minden rendelkezésre álló információt összegyűjt. Persze előfordulhat, hogy a legkörültekintőbb vizsgálat ellenére egy-egy fontos momentum túl későn derül ki. Ekkor természetesen azonnal le kell mondania a már kinevezett kormánytagnak. Nálunk, Kanadában ez a gyakorlat.

– Lapunk közreműködésével elkészült egy, a korrupció világát feltáró riport (Napi betevők – Figyelő, 2008/24. szám). Ebből kiderül: a megvesztegetés gyakorlata a kívülállók számára elképzelhetetlen módon hálózza be politikai-gazdasági életünket, az állami és a magánszektort egyaránt. Tud olyan országról, amely ilyen mély gödörből sikerrel lábalt ki?

– Hiszek abban, hogy igenis van kiút. Azoknak az országoknak, amelyek e szempontból sikeresek, teljesen független és nagyon professzionális bíróságaik vannak, amelyek rövid időn belül képesek lezárni egy-egy ügyet. Ez azért fontos, mert a hosszadalmas eljárások során információ vész el, és a végén nem lesz az egészből semmi. Emellett a pénzügyi rendszernek is világosnak és áttekinthetőnek kell lennie minden egyes állampolgár számára, hogy a helyi közösségek tagjai tisztában legyenek azzal, mennyi pénz áll rendelkezésre állami vagy önkormányzati forrásból mondjuk a helyi kórház vagy iskola számára. A transzparencia komoly pénzek eltűnését akadályozhatja meg. Általánosságban egyszerűbb szabályokra, felkészült apparátusra és kemény büntetésekre lenne szükség.

– Árulja el, melyik országnak sikerült a lehetetlen?

– Nos, ez a recept egy olyan országnak hozott komoly jövedelememelkedést az elmúlt hat esztendőben, mint Mali. Márpedig ha ott sikerült… Maga a folyamat, a reform egy-két évig tart, inkább az eredmények megőrzése, a helyzet fenntartása nehéz.

– Mindez politikai elszántság nélkül nem megy.

– Egyetértek, a vezetésen van a hangsúly, hiszen mindig óriási az ellenállás a rendszer haszonélvezői részéről. Nem akarom azt sugallni, hogy könnyű, csak azt állítom, hogy lehetséges.

– A mi politikusaink ugyanakkor nem, vagy nagyon diplomatikusan, esetleg cinikusan válaszolták meg az újságírók tíz pontból álló kérdéssorát, amely az uniós parlamenti választásokhoz kapcsolódó kampánykiadásokat firtatta (Táskás emberek kopogtatnak – Figyelő, 2009/20. szám). Nem reménytelen ugyanezen pártoktól várni, hogy kiutat mutassanak?

– Pártokhoz korrekt kérdéseket intézni – ez része a demokráciának! Sajnálatos, hogy nem adtak elfogadható válaszokat, de ilyenkor fontos újra és újra visszamenni, egészen addig, amíg az illetékesek rászánják magukat, és megválaszolják a kérdéseket. Franciaországban a legutóbbi országgyűlési választásokat megelőzően hasonló történt. Ott is csak többszöri próbálkozás után jártak sikerrel a kérdezők.

– A politikusoknál maradva: mi történne például Kanadában, ha egy volt pártkincstárnokról – aki jelenleg is országgyűlési képviselő – kiderülne: ezer négyzetméteres villát épít, miközben a vagyonnyilatkozata szerint havi jövedelme úgy nettó 1000 euró?

– Minthogy nem ismerem a konkrét esetet, hadd válaszoljak általánosságban. Úgy vélem, nagyon fontos, hogy minden parlamenti képviselőnek és kormánytagnak, valamint házas- vagy élettársaiknak és gyermekeiknek a vagyonbevallása elkészüljön a parlamenti ciklus elején, közepén és végén. Kell továbbá egy intézmény vagy személy, amely, illetve aki ezeket az információkat folyamatosan ellenőrzi, és amennyiben ellentmondást tapasztal a látható valóság és a leírtak között, akkor automatikusan vizsgálatot indít – persze az illető jó hírnevét nem csorbítva. Ha pedig terhelő adat kerül napvilágra, akkor az ügyet az illetékes hatóságnak továbbítva haladéktalanul sor kerül a vádemelésre.

– Számos éven át dolgozott állami tisztségviselőként. Karrierje során keresték meg korrupciós szándékkal?

– A megvesztegetés lehetősége soha még csak fel sem merült, mindig világossá tettem, hogy ilyesmiről szó sem lehet. Lobbisták nyomásának azonban az én pozícióimban folyamatosan ki van téve az ember. Ha megkeresnek, mindig üzenek velük: mondjátok meg a megbízóitoknak, hogy nincs szükség két találkozóra, egy is elegendő. Úgyhogy jöjjenek ők maguk bátran, az ajtóm mindig nyitva áll.

 

Bajnai: újabb korrupcióellenes lépések
HVG - 2009. május 26.

Bajnai újabb csapást mérne a korrupcióra
FN - 2009. május 26.

A kormány újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol még az első félévben: kialakítanának egy közérdekvédelmi bejelentési rendszert, és újra kezdeményezik a pártfinanszírozás átalakítását.A kezdeményezésekről Bajnai Gordon miniszterelnök a Huguette Labelle-lel, a Transparency International kuratóriumának elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt kedden.Hozzátette: abban bízik, hogy a közérdekvédelmi bejelentésekről szóló törvényjavaslatot még az első félévben benyújtják az Országgyűlésnek.

A bejelentések szerkezeti kereteiről annyit mondott: a cél az, hogy kellő függetlensége legyen a kormányzattól, de ne növelje jelentősen az államigazgatás költségeit.Bajnai Gordon emlékeztetett arra: másfél éve elkészült az új pártfinanszírozási törvény, de mivel nem volt meg a kétharmados támogatása, nem lehetett változtatni a jelenlegi rossz és tarthatatlan rendszeren.Bejelentette: a kormány arra készül, hogy - együttműködve az őket támogató frakciókkal, és reményei szerint a parlament nagy többségével is - kezdeményezést tesz arra, hogy "öntsenek tiszta vizet a pohárba".

 

"Jól tűrjük a korrupciót, ha fel sem vetődik az emberekben, hogy a kartellezés a korrupció egyik válfaja" - Interjú Alexa Noémivel
FN - 2009. április 23.

Jól tűrjük a korrupciót, ha fel sem vetődik az emberekben, hogy a kartellezés a korrupció egyik válfaja – mutat rá a Transparency International (TI) harcos ügyvezetője. Ő volt az, aki felhívta Bajnai Gordon figyelmét, hogy a versenyhivatal egyszer már fülön csípte gazdasági miniszterjelöltjét.- Vahl Tamás szennyesének kiteregetésével foglalatoskodott a múlt héten.

 - A blogján megvallotta: élete legnehezebb pillanatai közt jegyzi a feljelentést. Megviselte a gáncs?

 – Lelkileg igen, de nem bántam meg. Szervezetünk a korrupció ellen harcol, igaz, elsősorban a kormányzatot vizsgáljuk e téren. Konkrét, egyedi esetekkel eddig nem foglalkoztunk. Az erőt Gerhard Schröder esetéből merítettük, aki a kormányfői székből rögtön ahhoz a Gazpromhoz szerződött, amelynek előzőleg állami megrendeléseket adott. Határaink értelmezése ekkor némileg módosult.

– Mit gondol, ha Vahl Tamás valamelyik párt elkötelezettje lett volna, akkor is visszalép?

– Attól tartok, nem. Talán ennek köszönhető, hogy Vahl a felvetés nyomán belátta, nincs helye a bársonyszékben. Ismerve a hazai közállapotokat, azért ez meglepett.

– Üdítő kivétel ez egy olyan országban, ahol a politikusok nem számolnak a hosszú távú memória működésével. Pedig az SAP 690 milliós bírsága nem is olyan régi ügy: 2007-es.

– Nem is annyira ez a baj, inkább az, hogy a korrupciót túlságosan toleráljuk. Olyannyira, hogy az embereknek eszükbe sem jut, a kartellezés is a korrupció egyik fajtája. Szerencsére mi és a Gazdasági Versenyhivatal ezzel a ténnyel tisztában vagyunk.

– Van kész válasza arra, mit jelent ma feddhetetlennek lenni Magyarországon?

– Fontos lenne a példamutató magatartás. Ehhez képest most ott tartunk, hogy ne vállaljon a közszférában tisztséget az, aki ellen – vagy az általa vezetett cég ellen – közpénzek felhasználásával kapcsolatban jogerős elmarasztaló döntés született.

– Nincs túl magasan a léc. Akad külföldi példa, amit érdemes lenne követni?

– Persze. Az Egyesült Államokban például nem kell felszólalnia a TI-nak, ha az ellenzék kideríti, hogy három éve nem fizetett adót a gazdasági miniszteri posztra jelölt személy. Svédországban pedig automatikusan lemond az a képviselő, akiről kiderül, nincs bejelentve a takarítónője. Ezek jó irányok lehetnek.

– A mostani teljesítménnyel akkor hol a helyünk jelenleg az összeurópai korrupciós rangsorban?

– Közel egy évtizede 5 pontos értékkel szerepelünk a 10-es skálán, ami jónak mondható. A régió más országai azonban jönnek a nyakunkra. A térségben ugyanis fél-háromnegyed ponttal nőtt az átlag, mi viszont egy helyben topogunk.

– Talán majd az új kormány antikorrupciós kezdeményezése segít.

– Ez nem egy brutális antikorrupciós csomag. A párt- és kampányfinanszírozást, a közbeszerzések, hatósági ellenőrzések, uniós források monitorozását hiába is kerestem benne. A fő eleme a korrupciót tapasztalók, vagyis közérdekű bejelentők eddiginél fokozottabb védelme. Ez nagyon is kell, viszont a korrupciós ügyek felgöngyölítésére létrehozott hivatalra nincs szükség. A felderítést az ügyészség és a rendőrség sem tudja megoldani, az új szerv vajon miért hozna áttörést?

– Mit szól a 13. havi juttatások eltörléséhez? Osztja a Fidesz álláspontját, miszerint Bajnai Gyurcsánynál is gyurcsányabb?

– A tét az államcsőd elkerülése. Üdvözlöm, hogy a közszféra magával kezdi a megszorítást, mindazonáltal azt gondolom, nehéz lesz véghezvinni a válságkezelést, ha a korrupció ellen nem sikerül fellépni. Válságban mindenhol lazulnak az erkölcsi normák. Egy cég félszázalékos piaci részesedésért sok mindent képes megtenni.

– Hol volt a hétvégén: a kerékpáros felvonuláson vagy Overdose futásán?

Egyiken sem, a Designpiacon, a W.A.M.P.-on jártam. Egyébként minden nap biciklivel közlekedem, úgyhogy nem szokatlan élmény végigkerekeznem a városon.

Miért támogatom a TI munkáját?
Villányi Viktória, Freedom House Europe
	Tanulni egymástól, tanulni másoktól. Mindezt egy remek csapatban. Jó célokért. Egy polgár mi mást tehetne.