Magyarország maradt a korrupciós lista középmezőnyében
Új Zéland, Dánia, Svédország dobogósok, míg Magyarország mellett Bahrein és Zöldfoki szigetek vannak a középmezőnyben. A
Transparency International ma megjelent 2009-es Korrupció Érzékelési
Indexe (Corruption Perception Index - CPI) szerint a magyarországi
korrupció megítélése nem változott az előző évhez képest, továbbra is a
közepesen korrupt országok közé tartozunk. A korrupcióellenes
szervezet globális felmérése alapján Új Zéland áll a legjobban, míg
olyan konfliktus zónák állnak a sor végén, mint Szomália, Mianmar vagy
Afganisztán. Magyarországot a tavalyival azonos mértékben érzékelték
korruptnak a megkérdezett elemzők és üzletemberek: a pontszámunk
megmaradt tavalyról: 5.1. A helyezést tekintve a 47.-ről a 46. helyre
léptünk előre holtversenyben Bahrainnel és a Zöld-foki Köztársasággal.
A megítélésünk a közép-kelet európai régióban talán kicsit javult, a
volt szocialista országok közül Észtország és Szlovénia végzett
előttünk. Bár az index értéke nem változott, a korrupciós trendek
elemzése azt mutatja, hogy a helyzetünk a 2007-es képest romlott, és
2009-re ez az állapot nem változott.
A párt-és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és
az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a
hazai korrupció melegágya továbbra is. Az a tény, hogy korrupciós
esetek csak rendkívül ritkán végződnek felelősségre vonással (és
amelyek igen, azok nagyrészt a kisebb károkozással járó esetek)
erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és
üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros kapcsolati hálókon
keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a válságból való kilábalás
és a gazdasági növekedés gátjává váltak.
Alexa
Noémi a Transparency International magyarországi irodájának vezetője
szerint az idei kutatás arra világít rá, hogy a gazdasági válság
következményei enyhítésének elengedhetetlen feltétele a korrupció
elleni hatékony fellépés. „A frekvenciatender körüli visszásságok, a
kampányfinanszírozás reformjában való megegyezés hiánya azt mutatja,
hogy a korrupció elleni küzdelemben különösen nagy feladat hárul a
parlamenten kívüli szereplőkre. Az üzleti szféra, a civil társadalom és
a választópolgárok feladata és felelőssége lett, hogy saját korrupciós
gyakorlataik beszüntetésével, valamint bátor és erőteljes kiállással
kényszerítsék a döntéshozókat a változásra.” – mondta Alexa Noémi.
Konfliktus és korrupció összefüggnek
Nemzetközi
vonatkozásban a 2009-es index a fegyveres konfliktusok, konfliktusban
lévő országok és a korrupció közti összefüggésre hívja fel a figyelmet.
A kutatás megállapítja, hogy a korrupció veszélyezteti a gazdaság
stabilizálását, mivel a fokozott állami szerepvállalás és a pénzügyi
csomagok növelik a korrupció kockázatát.
A korrupcióellenes
szervezet globális felmérése szerint az első helyen Új-Zéland áll 9.4
ponttal, közvetlenül mögötte Dánia következik 9.3 ponttal, majd a
harmadik helyen Svédország és Szingapúr áll holtversenyben (9.2 pont).
Svájc 0.1 ponttal előzi meg a 8.9 pontos, sokáig listavezető
Finnországot.
Huguette Labelle, a világszervezet elnöke szerint
a válság enyhítését célzó, mind gyakoribb pénzügyi csomagok és állami
beavatkozások idején különösen fontos, hogy a korrupciót fékező
módszereket a mainál szélesebb körben alkalmazzák a világon. „A G20-nak
kiemelten támogatnia kellene a jövőben a civilek által kezdeményezett
reformokat, és nyitottabbá kellene válnia a civilek által tett
javaslatokra.”
CPI-módszertan – „kutatások kutatása”
A
korrupció-érzékelési indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével
készítik évente a TI berlini titkárságán. A CPI tehát a „ felmérések
felmérése”, amely azt vizsgálja, hogy a nemzetközi és a helyi elemzők
és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a
CPI-ban szereplő országokban. Az összetett index 13-féle szempont
alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az
alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal.
Korrupció érzékelési index 2009
