A független intézmények feletti túlzott politikai befolyás rendszerszintű korrupciós kockázatokat eredményez a visegrádi országokban – mutattak rá közös tanulmányukban a TI nemzeti tagozatai.
A TI európai jelentése arra figyelmeztet, hogy a kormányzatok működését az üzleti szektor jelentősen befolyásolni tudja az egyes cégek érdekei szerint, a beavatkozás mértéke pedig aláássa Európa gazdasági stabilitását.
Mivel a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kontrollintézmények pedig képtelenek a hatalmat korlátozni, magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett. A pártfinanszírozás és az üzleti szektor szembesül a legriasztóbb korrupciós kockázatokkal.
A TI Magyarország 2011. október 4-én szakértői vitafórumot rendezett a Nemzeti Integritás Tanulmányról.
A végrehajtó hatalom minden kétségen felül az a hatalmi ág, amely leginkább kihat az állam működésére, az állampolgárok mindennapi életére és a többi integritás-pillérre is.
Ha a korrupciós ügyek kivizsgálására tett kezdeményezések nagyobb támogatottsággal és erőfeszítéssel párosulnának, akkor az Országgyűlés sikeresebben járulna hozzá a NIS működéséhez.
A politikai pártok alapítására és tevékenységére vonatkozó alapvető szabályokat 1989-ben alkották meg, és azok lényegében változatlanok maradtak.
A választási bizottságoknak kulcsszerepük van a választások tisztaságának biztosításában, a pártatlanság érvényesítésében és a választási csalások megakadályozásában.
Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve.
A bírák függetlenségére és pártatlanságára a kiválasztási rendszer jelenti az egyik legnagyobb veszélyt.
A közszolgálat fontos szerepet tölt be a magyarországi nemzeti integritásrendszerben. A korrupciót legtöbben mindenek előtt a közigazgatással és az ott dolgozókkal hozzák összefüggésbe, tehát lényeges, hogy minden reformjavaslat foglalkozzon e témával.
A rendvédelmi szervek NIS pillérként való teljesítménye nem kielégítő, ami nyilvánvaló, ha a hivatalos adatokat összehasonlítjuk a független kutatások eredményeivel vagy a mindennapi élet tapasztalataival.
A közbeszerzés, a vele járó hatalmas összegek és a szigorú nyilvános ellenőrzés hiánya miatt talán a leginkább korrupció sújtotta terület Magyarországon.
A korrupcióellenes tevékenység több kormányzati szervezet között oszlik meg. Ezek egyike, az Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) volt.
Az alkotmány rendelkezik az általános és szakosított országgyűlési biztosokról. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosán kívül (akinek általános hatásköre van), három országgyűlési külön biztos létezik.
A médiától, mint a nyilvánosság őrzőjétől elvárják, hogy a magánszemélyek törvénytelen és erkölcstelen tettein kívül a kormány és az államigazgatás visszaéléseit is leleplezze, ezért a média a társadalom egyik legfontosabb eszköze a korrupcióellenes harcban.
A civil és társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak a regionális és helyi szintű stratégiai tervezésben és döntéshozatalban.
Átfogó helyzetelemzés az állami intézményrendszer átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról. A Nemzeti integritás tanulmány célja, hogy a korrupciós helyzetek kialakulását lehetővé tevő jogszabályi hiányosságokat és gyakorlati hibákat azonosítsuk, és orvoslásukra javaslatokat fogalmazzunk meg.
Korrupciós kockázatok az üzleti életben - A 2008-ban megjelent Nemzeti Integritás Tanulmány az üzleti szektor korrupciós mechanizmusait elemzi.
Korrupciós kockázatok Magyarországon - A 2007-ben megjelent Nemzeti Integritás Tanulmány a közszféra intézményeire koncentrál.
A helyi önkormányzatok, mint közszolgáltatók és egyúttal a helyi igazgatási feladatok ellátói a közszféra fontos összetevői.
A korrupcióellenes szabályrendszer kifejlesztésében sok köszönhető a nemzetközi szervezetek nyomásának, és bizonyos jogi megoldásokat befolyásuk eredményeképp fogadtak el.
Támogassa Ön is a korrupció elleni küzdelmet
adója1%-ával. Adószámunk: 18192744-1-42