
Állami szerződések
Közbeszerzések
A közbeszerzés a közigazgatás egyik rutinfeladata, ugyanakkor a vállalkozások számára hatalmas és általában nyereséges üzlet – gondoljunk csak gyógyszergyártók próbálkozásaira, hogy egy államilag támogatott oltási program beszállítóivá válthassanak, egy állami telekommunikációs cég privatizációjára, vagy az iraki infrastruktúra rekonstrukcióját célzó szerződésekre. Az ilyen szerződések nagy része olyan, az állampolgárokat közvetlenül szolgáló árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik, mint például az útépítés vagy a csatornázás. Mások közvetetten szolgálnak közcélokat ezeknek a szolgáltatásoknak a hatékonyabbá, gazdaságosabbá vagy jobb minőségűvé tételével. A kulcskérdés mindig az, hogy a közbeszerzési döntést valóban a közérdek motiválta-e. A legtöbb országban a kormányzat minden szintjén zajlanak közbeszerzési eljárások, a falvaktól a városokig és nemzeti vagy szövetségi államok esetén, föderális szinten. Míg a központi közbeszerzések szerződésszerinti értéke gyakran nagyobb, a szerződések számát és hatását tekintve a helyi önkormányzatok közbeszerzési eljárásai ugyancsak jelentősek.
Korrupció a közbeszerzési eljárásokban
A korrupció a közbeszerzési eljárásokban eltorzítja a versenyt, szűkös források elpazarlásához és alapvető társadalmi szükségletek ki nem elégítéséhez vezet. A korrupció rontja a piaci hatékonyságot és fejlesztési lehetőségek ki nem aknázását is jelentheti. Ha a korrupciót nem szorítjuk vissza, az elkerülhetetlenül nőni fog. A szisztematikus, egész rendszerekre kiterjedő korrupció egyes becslések szerint 20-25%-kal is megnövelheti a közbeszerzési eljárások költségeit, és gyakran eredményezi rossz minőségű áruk, szolgáltatások néha teljesen szükségtelen beszerzését. Összességében a kormányzati kiadásoknak kb. 70%-át valamilyen szerződés formájában költik el. Ezek a szerződések hatalom és befolyás forrásai azoknak, akik megkötésükről döntenek, és ambíciók és célkitűzések tárgyai azoknak, akik elnyerni szeretnék őket. Ez a közbeszerzést visszaélések melegágyává teheti. A korrupció veszélye már azelőtt megjelenik, hogy a tulajdonképpeni közbeszerzési eljárás megkezdődik: már attól a pillanattól fennállhat, hogy állami források felhasználásáról döntenek, és a szerződések teljes megvalósulásáig, teljesítéséig tart. A Freedom House 2005-ben készített felmérése szerint Magyarországon a közbeszerzési eljárások 10%-át lehet biztosan tisztának tekinteni.
Korrupció a magánszektorban
Számos olyan gyakorlat, amely nemrégiben még a világ sok országában teljesen bevettnek számított, mára egyre kevésbé elfogadottá válik az üzleti életben. Új, szigorúbb nemzeti és nemzetközi jogszabályok, mint az 1999-es OECD Egyezmény a Korrupció Ellen vagy az ENSZ Egyezmény a Korrupció Ellen, arra kötelezik a vállalati élet szereplőit, hogy antikorrupciós eljárásokat dolgozzanak ki, ill. a meglevőket korszerűsítsék. Az utóbbi évek nagy port felkavaró botrányai a vállalkozásokat is rádöbbentették, hogy a korrupció komoly, számban kifejezhető üzleti károkat okozhat a vállalatok renoméjának, jóhírének rontásával. Ez a felismerés és a közvélemény vállalati elszámoltathatóságot érintő fokozódó várakozásai jelentős nyomást gyakorolnak a vállalkozásokra, és etikus üzleti gyakorlat kialakítására ösztönzik őket. A javulás jelei ellenére sok teendő maradt még ezen a területen. Az iraki Oil for Food programot elemző független vizsgálóbizottság jelentése a 4500 vizsgált nagyvállalat több mint felének érintettségét állapította meg különböző illegális kifizetések kapcsán, ami éles figyelmeztetés a korrupció további visszaszorításának a szükségességéről a vállalati szférában.
Miért támogatom a TI munkáját?
|
 Márkus Eszter
|
| |
 |
"Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis..."
/József Attila/
|